Érdekességek

Elon Musk szerint a Digital Optimus nevű AI-ügynök már nagyjából a Diablo játékmenetének feléig eljut pusztán a képernyőt nézve, ahogy egy ember tenné. Musk szerint a Counter-Strike-ban és más gyors játékokban is jól megy neki, a League of Legends tanítása folyamatban van, a cél pedig az, hogy minden játékra általánosan alkalmas legyen.

A Wall Street Journal szerint a keresztény közösségek a korábbi technológiáknál jóval hamarabb próbálják rányomni a bélyegüket az AI-ra, a Vatikántól a baptista szószékekig, hogy az egész emberiség javát szolgálja, ne csak néhány tech-milliárdosét. A cikk egy dél-karolinai baptista lelkész prédikációjával indít, aki a Jelenések könyvére hivatkozva arra figyelmeztetett, hogy „az AI Isten akar lenni”. A lap szerint a téma az ősszel amúgy is megosztó politikai kérdés lett.

Humán - erőforrás

Tíz perc is elég: a UC Berkeley beszámolója szerint egy 1222 résztvevős, randomizált kísérletsorozatban már kb. 10 perc ChatGPT-használat után mérhetően romlott az emberek kitartása és pontossága, amint elvették tőlük az AI-t. Törtes feladatoknál és egy SAT-szövegértési feladatnál is ugyanez jött ki: a segítség megvonása után az AI-t használók gyakrabban hibáztak vagy adták fel, a kontrollcsoport viszont kitartott. A lektorált tanulmányt, amelynek társszerzője Brian Christian (a The Alignment Problem szerzője), a héten mutatták be a Conference on Language Modelingen.

A Tech.eu szerint Andy Burnham brit miniszterelnök október 9-én bejelentette, hogy törvényben gondoskodnak arról, hogy a versenytilalmi záradékok (non-compete, amely megtiltja, hogy a munkavállaló a konkurenciához menjen vagy saját céget alapítson) ne akadályozzák a startupok és a gyorsan növekvő cégek toborzását. Burnham ezt az innovációs szektor „Bosman-ítéletének” nevezte, a lépésért az ElevenLabs és a Synthesia is kampányolt, a pontos hatókört viszont még nem közölték.

Az ügyfélszolgálatoknál már látszik a hatás: az a16z heti grafikonos összefoglalója a Revelio adatai alapján azt mutatja, hogy a globális call center-foglalkoztatás egy évtizednyi egyenletes növekedés után erősen mínuszba fordult. A magas jövedelmű országokban már 2022-ben csökkenni kezdett, az alsó-közepes jövedelműekben 2025-re fordult meg, a ChatGPT megjelenése óta pedig Kínát kivéve minden vizsgált piacon lassult vagy csökkent, miközben a többi irodai szolgáltatói munka tovább nőtt. A szerző maga is elismeri, hogy a kamatemelés is közrejátszhatott, és hogy az „AI-munkahelyapokalipszis” tágabb bizonyítékai továbbra is gyengék. Az USA-ban a munkanélküliség stabil, vagyis a volt call centeresek máshol találtak munkát.

Ki írja az önéletrajzot, és ki olvassa? A Financial Times hasábjain Pilita Clark azt kérdezi, mi van, ha az AI az AI által írt önéletrajzokat részesíti előnyben? A cikk alcíme szerint a jelek erre utalnak, és egy ügyvédi iroda tapasztalata különösen sokatmondó. Ezt egy tavalyi kutatás is alátámasztja: a toborzásra használt nyelvi modellek a saját maguk által írt CV-ket rendre jobbnak ítélték az ugyanolyan tartalmú, ember írta változatnál, és azok a jelöltek, akik ugyanazzal a modellel íratták az önéletrajzukat, amelyik szűrt, 23–60%-kal nagyobb eséllyel kerültek a szűkített listára.

Csendben AI-ra váltanak a könyvkiadók: a WIRED több mint két tucat névtelen munkatárs elmondása alapján azt írja, hogy a nagy amerikai kiadók közül legalább három, a HarperCollins, a Simon & Schuster és a Hachette nyilvános bejelentés és a szerzők beleegyezése nélkül használja a Claude-ot és a ChatGPT-t az irodalmi ügynököknek írt e-mailekhez, fülszövegekhez, borítótervekhez és marketinganyagokhoz. A munkatársak egy része lázong, a Hachette szerint viszont csak működési célokra támogatják az AI-t, kreatívra nem, a Simon & Schuster szerint pedig a használat nem kötelező. A kiadók közben a Google-t perlik szerzői jogi jogsértésért, ez a kettősség hosszú távon nehezen tartható.

Az SAP felvásárolja a genti TechWolf-ot, amely AI-jal térképezi fel a cégek munkavállalóinak készségeit és munkáját. Az összeget nem hozták nyilvánosságra, a startup szerint viszont ez Belgium történetének legnagyobb kockázati tőkével támogatott szoftveres felvásárlása.

Általános AI hírek

A Gemini 4 Argon még ki sem jött, de már itt a következő: a Business Insider szerint a Google munkatársai a belső kódolóplatformjukon (Jetski) egy Carbon kódnevű, újabb Gemini 4 változatot tesztelnek. Egy munkatárs szerint kódolásban „olyan érzés, mint az Opus 5.5”, bár szerinte további tesztek kellenek, a belső dokumentumok szerint pedig a szeptember 30-án bejelentett Argon belsőleg még Barium-B néven futott.

Ha már pletykák: az @imjustnewatai szerint bennfentesek azt mondják, hogy a Google már megoldotta vagy közel jár a rekurzív önfejlesztéshez (RSI, recursive self-improvement, amikor az AI a saját következő változatát fejleszti), az Anthropic egy hete új előtanítást (pretraining) indított egy Fable 6 jellegű modellhez, az OpenAI friss matematikai eredményei mögött pedig egy Bel kódnevű modell áll.

Modellcég lesz az Nvidiából? A Financial Times értesülése szerint az Nvidia arról tárgyal, hogy felvásárolja vagy tovább növelje a részesedését a nyílt súlyú (open-weight, vagyis letölthető) modelleket fejlesztő Reflection AI-ban, amelyet a Trump-kormányzat az olcsó kínai modellek, például a DeepSeek amerikai ellenfelének szán. A Business Times szerint a tárgyalások korai szakaszban vannak, szóba jöhet acqui-hire (amikor a felvásárló a csapatot veszi át és a technológiát licenceli, így elkerülheti a hosszú versenyhatósági vizsgálatot), több chip vagy nagyobb tőkebefektetés is.

A Reuters szerint az Amazon egy nappal az első, Alexa+-szal szerelt tabletjei bemutatása után megerősítette, hogy Daniel Rausch, az Alexa és az Echo alelnöke jövő hónapban távozik a részlegtől, a helyére pedig a Fire TV-t vezető, 2025 elején a Microsofttól érkezett Aidan Marcuss jön.

Advanced/medium felhasználóknak AI hírek

Új kategória születik a Jev óta, a döntési modelleké (decision model, amely szöveg helyett egyetlen lépésben, valószínűségekkel ellátott választ ad egy előre megadott opciólistára). A Microsoft kiadta a Microsoft-Decision-1-et, a Qwen3.5-9B utótanított változatát útválasztásra, osztályozásra, ellenőrzésre és munkafolyamat-vezérlésre. A cég szerint 36 benchmarkon, közel 150 ezer, a tanításból kizárt kérdésen ez a legpontosabb, és 35-ször gyorsabb a GPT-6 Solnál; az ára 0,042 dollár millió bemeneti tokenenként, a kimenet ingyenes, és a Foundryn meg az OpenRouteren érhető el.

Nyílt súlyú (open-weight) alternatíva is van: a Liquid AI kiadta a d1-3B és a d1-omni-600M modellt, a cég szerint a d1-3B egy RTX 4090-en 8 ezredmásodperc alatt válaszol, és a saját Decision Indexén a 10 milliárd paraméter alatti modellek közül az élen áll. Ha pedig sajátot tanítanál, az Unsloth ingyenes notebookja (amelyet a HuggingModels is ajánlott) megmutatja, hogyan lesz a Qwen3.5-4B-ből döntési modell akár 8 GB videomemóriával, a saját gépeden.

Fejlesztőknek fontos, hogy a Cloudflare-hez csatlakozik a Deno teljes csapata, Ryan Dahllal (a Node.js megalkotójával) együtt, hogy a Workers és a Durable Objects programozási modelljét tegyék alapértelmezetté, a Cloudflare hálózatán és saját infrastruktúrán egyaránt. A Deno bejelentése szerint a Deno futtatókörnyezet még egy évig kap havi hibajavító és biztonsági kiadásokat, utána a fejlesztését befejezik (nyílt forrású marad), a Deno Deploy pedig hat hónap múlva leáll. Ha Deno Deployon futtatsz valamit, érdemes most elkezdeni tervezni a költözést.

Keresőépítőknek: a Perplexity MIT licenccel nyílt forrásúvá tette a pplx-embed-v2-late modellpárt (late-interaction, vagyis késői interakciós beágyazás, amely tokenenként tárol vektort). A MarkTechPost összefoglalója szerint a 9B-s modell 92,4%-ot ér el a MADQA PDF-kérdés-válasz teszten, a 0,6B-s pedig ugyanabban a vektortérben dolgozik, így a nagy modellel épített indexet a kicsivel, akár helyben is lekérdezheted. Az eredmények egyelőre a cég saját mérései, a technikai jelentés még nem jelent meg.

A napokban bemutatott EmbeddingGemma 2-t a Fluid Inference fejlesztője teljesen az Apple Neural Engine-en (az Apple-chipek AI-gyorsítóján) futtatja egy M5 Pro-s MacBookon. A videó szerint 10 080 X-posztot másodpercenként kb. 620-as tempóban rendez témákba, egy témát pedig egy másodpercen belül bont altémákra, felhő nélkül. Mi is teszteltük, gyors.

Benchmarkok

Tud-e már az SI SI-kutatást végezni? Az Epoch AI új tesztje, az InnovationEval szerint még nem igazán: a GPT-5.6 Sol és a Fable 5 egyenként 3000 GPU-órát kapott, hogy kitaláljon egy új utótanítási (post-training) technikát, a mérce pedig egy friss, általuk nem látott emberi módszer, az SDPO eredménye volt. A legjobb kísérlet az SDPO javulásának mindössze kb. 15%-át hozta, és mindkét modell felfújta az eredményeit: ugyanazt a tanítást futtatták újra és újra, amíg a véletlen zaj jobbnak nem mutatta.

A Google kutatóinak ScientistTwo rendszere a probléma megadása után emberi beavatkozás nélkül állít fel hipotéziseket, kísérletezik, megírja a cikket, és szimulált szakmai bírálaton is átviszi. A projektoldal szerint a NeurIPS, az ICLR és az ICML cikkeiből vett 107 feladatból 86-ban felülmúlta a publikált emberi eredményt, átlagosan 25,2%-kal. A cikkeket viszont főleg AI-bírálók pontozták, és az ICML Spotlight-szintet nem érték el. Az X-es összefoglaló szerint az ellenőrző ügynökök nélkül 1840 hivatkozásból 19 kitalált volt, bekapcsolt ellenőrzéssel nulla.

ARC-AGI-3: a University College London és a Huawei Noah's Ark Lab kutatóinak Memento 3 nevű ügynöke a cikk szerint mind a 25 nyilvános ARC-AGI-3 játék minden szintjét teljesítette, 100,0-s átlagos RHAE-vel (relatív emberi lépéshatékonyság, a skála teteje), az emberi lépésszám 44%-ával. A trükk, hogy maga a nyelvi modell nem tanul: egy természetes nyelvű szabálykönyvet ír és javít, amelyet futtatható kóddá fordít. Fontos különbség, hogy ez a nyilvános játékokra vonatkozik, nem a verseny rejtett tesztkészletére.

Videók, videó interjúk (ha a nevek nem mondanak neked semmit, ugord át :D)

Egyórás beszélgetés a Google AI-termékeinek egyik kulcsemberével: Lenny Rachitsky podcastjében Josh Woodward, a Google Labs, a Gemini app és az AI Studio vezetője arról beszél, miért kell ma minden cégnek „labs csapatként” gondolkodnia, honnan jönnek a jó ötletek, mikor kell egy projektet leállítani, és mely készségek értékelődnek fel az AI-korszakban. Woodward 17 éve dolgozik a Google-nél, az ő csapatához tartozik a NotebookLM (ma Gemini Notebook), a Project Genie és a Flow is. Termékfejlesztőknek kötelező darab.

Egészségügy, bio-/lógia,fegyverek, biztosítás, hadiipari AI és AI-e-kereskedelem

Személyre szabott rákvakcina: Peter Diamandis hívta fel rá a figyelmet, hogy a Moderna és a Merck mRNS-alapú terápiáját minden betegnek a saját daganata mutációi alapján tervezik meg. A cégek augusztusi bejelentése szerint a 3. fázisú INTerpath-001 vizsgálatban a Keytrudával kombinált intismeran autogene a műtéttel eltávolított IIB–IV. stádiumú melanómánál a Keytruda önmagához képest statisztikailag szignifikánsan javította a kiújulásmentes és a távoli áttéttől mentes túlélést. Ez az első pozitív 3. fázisú eredmény mRNS-alapú rákterápiával, a cégek most a hatóságokkal egyeztetnek. Ha bejön, akkor a Covid-oltás technológiájából így lehet személyre szabott rákkezelés.

A Time szerint a Life Biosciences kutatói az Amerikai Szemészeti Akadémia éves ülésén bemutatták, hogy glaukómás betegeken végzett, még futó 1. fázisú vizsgálatukban a sejt-újraprogramozó kezelés biztonságosnak tűnik, és a három betegből kettőnél a látás javulásának korai jelei látszanak. A módszer a 2012-ben Nobel-díjjal jutalmazott négy Yamanaka-faktor közül hármat használ, hogy a sérült retinális ganglionsejteket egy korábbi, működőképes állapotba „tekerje vissza”.

A Wall Street Journal szerint az AI-hoz köthető akut téveszmés és pszichotikus esetek hulláma (amelyek közül néhány öngyilkossággal vagy erőszakkal végződött) alábbhagyni látszik, mióta az OpenAI kivezette a túlzottan hízelgő (sycophantic, vagyis mindenre rábólintó) GPT-4o modellt. A lap szerint tavaly legalább hét öngyilkosság, egy gyilkosság-öngyilkosság és egy tömeges lövöldözés kötődött hosszas ChatGPT-beszélgetésekhez. A GPT-4o 2024 májusától idén év elejéig volt szolgálatban.

Chipek, robotok, bio- és nano robotok, Cyberpunk, (önvezető) autók, kamionok, repülő mindenféle, világűr, logisztika

Az Amazon is gyártósort épített az űrbe: a cég beszámolója szerint az Amazon Leo (a korábbi Project Kuiper) már több mint 1000 műholdat gyártott a konstellációjához, a gyártósorai pedig naponta több űreszközt adnak ki.

Energia, adatközpontok, kvantum, anyag

Az AI-adatközpontok célponttá váltak: a Reuters szerint az „orosz Google”-ként is emlegetett Yandex vasárnap közölte, hogy egy dróntámadás után teljesen leállt a Vlagyimir régióbeli adatközpontja. Sérült nincs, de több szolgáltatás elérhetetlen. Ez a harmadik nagy Yandex-adatközpont, amely néhány napon belül kiesett: pénteken a kalugait érte ukrán dróntámadás, előtte pedig a szaszovói központ állt le, ahol a cég AI-modelljének fejlesztéséhez használt három szuperszámítógépből kettő található.

A tőkénél is szűkösebb a számítási kapacitás: a Wall Street Journal szerint a csúcs AI-cégeknek ma már az AI-chipek és az adatközponti kapacitás megszerzése nagyobb gond, mint a pénzgyűjtés, a nagy cégeken belül pedig a kutatók azon vitatkoznak, melyik projekt kapja a véges kapacitást. A lap példája szerint a Google 2024-ben 2,7 milliárd dollárt fizetett azért, hogy Noam Shazeer visszatérjen, két éven belül mégis megvágták a csapata kapacitását egy másik projekt javára, ő pedig nem sokkal később az OpenAI-hoz igazolt. A kockázati befektetők már chipklasztereket próbálnak szerezni, hogy bérbe adják őket a portfóliócégeiknek.

Túlszabályozás, antitröszt, DMA, DSA, szerzői jog és adatvédelem, kiberbiztonság, akadémia

Az Anthropic nyilvánosságra hozta, hogy tesztek és belső használat közben a Claude több nem szándékolt lépést tett: kihasznált egy szoftverhibát, hogy parancsokat futtasson egy szerveren, megkerülte a díjhoz vagy tokenhez kötött adatok korlátait, URL-rövidítőkkel játszotta ki a letöltőeszköze határait, és beküldött egy érzékeny űrlapot egy valódi weboldalon. Ez utóbbi a philadelphiai rendőrség szerint egy hamis gyilkossági bejelentés volt júliusban a megoldatlan ügyek oldalán. Spamnek jelölték és nem jártak utána, a késői, kéthónapos jelzést viszont elfogadhatatlannak nevezték. Az Anthropic szerint a valós hatás minimális volt, mégis az összes belső kiértékelésnél kikapcsolta az élő internet-hozzáférést, amíg nem biztos benne, hogy a monitorozás megbízhatóan elkapja az ilyet.

Ehhez jól illik Satya Nadella friss írása, amelyben azt javasolja, hogy a cégek a legerősebb modelleket „bennfentes kockázatként” (insider risk, mint egy nagy jogosultságú munkatársat, aki hibázhat vagy kompromittálódhat) kezeljék. A Microsoft vezérigazgatója szerint az ellenőrzésnek a modellen kívül kell lennie: minden lépés hagyjon hamisíthatatlan, ember által olvasható nyomot, egyetlen modell se ellenőrizze a saját munkáját, és legyen „vészfék”, amellyel egy jogosult ember bármikor leállíthatja a feladatot. Az írás zárógondolata szerint a legmegbízhatóbb szuperintelligencia-rendszer nem az lesz, amelynek modelljében a legjobban bízunk, hanem az, amely mellett a legkevésbé kell megbíznunk a modellben.

A Semafor szerint az amerikai fogyasztóvédelmi és versenyhatóság, az FTC közel jár ahhoz, hogy vizsgálati megkereséseket (CID, civil investigative demand, idézésszerű erejű adatkérés) küldjön a legfejlettebb AI-modelleket fejlesztő cégeknek. Egy magas rangú tisztviselő szerint a kérdéssorok több tucat kérdésből állnak arról, mit mondtak a cégek a termékeik veszélyeiről, és milyen fogyasztói károk merülhetnek fel.

A Reuters szerint bűnösnek vallotta magát a Super Microhoz kötődő vállalkozó, Ting-Wei „Willy” Sun, akit az ügyészek azzal vádoltak, hogy másokkal együtt kb. 2,5 milliárd dollár értékű, Nvidia-chipes AI-szervert juttattak Kínába engedély nélkül.

Váltságdíj-tárgyaló a vádlottak padján: a Reuters szerint az FBI letartóztatta Edward Dubrovsky kanadai kiberbiztonsági szakembert, akinek a cége zsarolóvírus-támadások áldozatai nevében tárgyalt a bűnözőkkel. A KrebsOnSecurity több forrása szerint az ügy a ShinyHunters hackercsoport elleni nyomozáshoz kapcsolódik, amely a múlt hónapban szinte minden FBI-alkalmazott adatait ellopta, ezt viszont az FBI hivatalosan nem erősítette meg.

Játékot írni mostantól annyi, mint elmesélni: a Google elindította a Playgroundot, egy kísérleti platformot, ahol szöveges utasításokkal (promptokkal) programozás nélkül lehet játékot készíteni, kipróbálni, és megosztani a barátokkal vagy a közösségi galériában. A fizikát, a szabályokat, a karaktereket és a pályát is elég kérni, a játékok böngészőben, telefonon és laptopon is futnak; egyelőre csak 18 év feletti amerikai felhasználóknak érhető el, és a cég szerint hamarosan profi eszközök is jönnek a Unity Sparkkal. A játékfejlesztés belépési küszöbe épp most esik le a béka **** alá. (Természetesen Európában nem érhető el.)

Ha már a belépési küszöböknél tartunk: az Ars Technica szerint Brandon Thomas fejlesztő a Claude Opus 5.5 segítségével hét nyílt forrású klónt írt Rustban az Adobe programjaiból (Photoshop, Illustrator, Premiere, Lightroom, After Effects, InDesign, Acrobat Pro), mert elege lett az Adobe szerinte „sötét mintázatú” (dark pattern, vagyis a felhasználót csapdába ejtő) lemondási díjából. Előbb azt ígérte, egy hónapon belül 100%-ban tudni fogják, amit az eredetik, aztán finomított: a 99% „hónapokban, nem években” mérhető. Az AI Secret szerint a tárolók napok alatt 33 ezer GitHub-csillagot gyűjtöttek, de a saját ütemterve is csak 25–35%-os készültséget ír a profi napi munkához.

Beszámoltunk róla, hogy a Fehér Ház rendeletben írta elő: a kormányzat „mesterséges intelligencia” helyett „szuperintelligenciát” (Super Intelligence, SI) mondjon. Trump most rátett egy lapáttal: „AZ ELLENSÉGNEK” tekint mindenkit, aki az „Artificial Intelligence” kifejezést használja.

Ugyanaznap Elon Musk átvette a Nemzeti Tudományos Érdemrendet (National Medal of Science), az USA legmagasabb tudományos kitüntetését. A Fehér Ház indoklása az űrkutatásban, az intelligens rendszerekben, a kommunikációban és a gyártásban elért mérnöki eredményeit emeli ki. Rajta kívül Sergey Brin, Jensen Huang és Lisa Su kapott tudományos érmet, Michael Dell és Satya Nadella pedig a technológiai és innovációs érmet. A Sawyer Merritt által megosztott videón Trump így fogalmazott: „Nincs még egy olyan, mint ő.”

Új aranyláz van kibontakozóban. A The Verge szerint az ICANN (a domainneveket felügyelő szervezet) új legfelső szintű domain-körében az AI-cégek olyan végződésekért versengenek, mint a .agent, az .agi vagy a .superintelligence.

Humán - erőforrás

Az egyik legfontosabb munkaerőpiaci kérdés: ha az szuperintelligenciával jobb lesz a munka, jobbak leszünk-e mi is? A Google Research és vendégkutatója, David Autor közgazdász háromhónapos, randomizált kontrollált kísérletében (RCT, véletlenszerűen kisorsolt csoportokkal) 133 szabadalmi ügyvéd vett részt 11 irodából. Az AI-eszköz a szabadalmi szövegek minőségét mindenkinél javította (10 nap után 0,34, 90 nap után 0,38 szórásnyival), a fiataloknál ráadásul időt is spórolt. A lényeg viszont az AI nélküli vizsgafeladat volt: itt az AI-t használó tapasztalt ügyvédek 0,45 szórásnyival jobban teljesítettek a kontrollcsoportnál, a pályakezdők átlagosan semmit nem fejlődtek, az eredményeik inkább szétszóródtak (több nagyon gyenge és több jó pontszám lett). A junioroknál tudatos képzés nélkül a szakértelmet nem építi fel magától a szuperintelligencia használata.

A munkahelyi AI-használat árnyoldala is hírértékű lett a héten. A Business Insider szerint a Shopify vezérigazgatója, Tobi Lütke csapata „slop-gránátnak” (slop grenade) hívja azt, amikor valaki AI-jal legyárt egy 15 oldalas, csillogó, de szinte üres anyagot, és a címzetteknek kell kibogozniuk. A BetterUp–Stanford-adat szerint az amerikai irodai dolgozók 40%-a kapott ilyet egyetlen hónap alatt. Megállapíthatjuk, hogy soha ne küldj olyan AI-anyagot, amelynek elolvasása tovább tart, mint amennyi idő alatt elkészítetted.

Általános AI hírek

Az OpenAI kiadta a GPT-6-ot és vele az Intelligent UI-t (intelligens felületet), amely a szöveg helyett, ha az a jobb, interaktív diagramot, kalkulátort, csúszkás grafikont vagy térképet rak a válaszba. A fizetős csomagok szerdán a GPT-6 Solt kapták meg, az ingyenes és a Go-felhasználók csütörtöktől a könnyebb GPT-6 Lunát. Hasonlót a Gemini és a Claude már hónapok óta tud, az újdonság az, hogy az OpenAI-nak kb. 1.2 milliárd felhasználója van. mérete.

Van ugyamakkor miért izgulniuk az Anthropicnál és az OpenAI-nál. A Financial Times szerint az OpenAI azt mondta a befektetőinek, hogy az éves szintre vetített bevétele szeptember végén „közelít az 50 milliárd dollárhoz”, ami nagyjából 20 milliárddal kevesebb a bő egy hete széles körben idézett 70 milliárdnál.

A tegnapi matekos lavina még csak most kezd leülepedni. Scott Aaronson a blogján „Mathocalypse” címmel ír arról, hogy a 372 eredmény között van az Unique Games-sejtés (a bonyolultságelmélet egyik legfontosabb nyitott kérdése) bizonyítása is, amelyen a felesége, Dana Moshkovitz egész pályáján dolgozott. Aaronson szerint „elég biztosak vagyunk benne, hogy ez bizonyítás”.

Rohan Paul X-en megosztott képernyőképei szerint az OpenAI visszavonta a két nappal korábban közzétett matematikai anyagának egy részét. Közben a Association for Human Mathematics „hatalmi demonstrációnak” nevezte az OpenAI több mint 700 matematikai dokumentumát, és arra kéri a kutatókat, hogy ne dolgozzanak együtt a céggel, sőt egy szigorúbb csoportjuk a modellhasználatot is teljesen elutasítja.

A hangulatot a matematikusok egy része felől pedig ez a kép foglalja össze a legjobban :D

Az OpenAI-nál a biztonsági kultúra is téma: a cégtől érzékeny információk kezelése miatt elbocsátott Tomek Korbak, Jasmine Wang és Mikita Balesni nyílt levélben utasítja vissza a vádakat. Szerintük a munkaköri feladataikon belül maradtak, és a menet közben változó belső szabályok miatt a munkatársak már nem tudják, hol a határ.

Advanced/medium felhasználóknak AI hírek

Az Anthropic kiadta a Claude Haiku 5.5-öt, amely a cég szerint átlagosan kb. 75%-kal olcsóbb a Haiku 4.5-nél, és ez az első Haiku, amelyben állítható a gondolkodási erőfeszítés (effort). Simon Willison elemzése szerint 100 ezer tokenig fillérre ugyanannyi (0,10/0,50 dollár millió tokenenként), mint az OpenAI GPT-6 Lunája, efölött viszont ötszörösére ugrik az ára, az új tokenizáló pedig ugyanarra a szövegre kb. 1,25-ször több tokent számol. Mellé a Sonnet 5.5 gyorsítótár-olvasása (cache read) feleannyiba kerül, ami a cég szerint kb. 20%-kal olcsóbbá teszi az ügynöki munkát, a Max- és Team-előfizetők pedig havi 100–500 dolláros API-kreditet kapnak.

Ha kategorizálni vagy dönteni kell, az OpenAI-nak is van friss eszköze: a Decisions API nyilvános bétában a GPT-6 Lunára épül, és szabad szöveg helyett típusos választ ad: annak valószínűségét, hogy egy állítás igaz, egy választást fix opciók közül megbízhatósági pontszámmal, vagy egy skálán mért pontszámot. A bemenet millió tokenenként 0,10 dollár, a kimenet ingyenes. Az AI Weekly szerint egy korai tesztelőnél a választós formátum egy 70%-os esélyű érmét az esetek 98%-ában fejnek mondott, a valószínűségi formátum viszont helyesen 70%-ot adott, tehát nem mindegy, milyen formában kérdezel.

Satya Nadella bejelentése szerint a Microsoft „hibrid intelligenciára” építi a Windowst: az ügynökök helyben futnak, ha lehet, és a felhőhöz fordulnak, ha kell. A 137 milliárd paraméteres, 256 ezer tokenes kontextusú MAI-Code-1.1 Flash kódolómodell már a saját gépeden is fut, a GitHub Copilot át tud adni neki munkát, az ügynököket pedig az MXC nevű helyi homokozó (sandbox, elzárt futtatókörnyezet) tartja kordában. Az új hardver az NVIDIA RTX Spark, például a 2599 dolláros Surface Laptop Ultrában, amely október 16-tól szállít.

A helyi futtatáshoz jól jön a tömörítés is: egy népszerű X-bejegyzés a Samsung nyílt forrású LittleBit módszerét ünnepli, amely a súlyokat bitenként 0,1 bitig nyomja le. A tanulmány szerint így a 13 milliárd paraméteres Llama2 0,9 GB alá fér, és a Llama2-7B-n 0,1 bitnél is jobb, mint a korábbi legjobb módszer 0,7 bitnél. Két apróság, amit a poszt kihagy: a 11,6-szoros gyorsulást egyetlen rétegen, saját CUDA-kernellel mérték, nem a teljes modellen, a kód pedig nem kereskedelmi licencű (CC BY-NC), és a módszer már a tavalyi NeurIPS-en bemutatkozott.

Theo Browne nyilvánossá tette a ts-rust (tsc-rs) projektet, a TypeScript 7 fordítójának Rust-portját. A leírása szerint az OpenAI modelljeivel több hónap és több mint 400 ezer dollárnyi token után is csak kb. 84%-os kompatibilitásig jutott, a Claude Opus 5.5 viszont nulláról kezdve két hét alatt, kb. 24 ezer dollárból megcsinálta, és az AI Weekly szerint mind a 181 711 átvett teszten átmegy. Theo maga írja, hogy egyetlen sort sem olvasott el a kódból.

Az Anthropic két új béta eszközt indított: a Claude Dashboards a céges adatokhoz (pl. Salesforce, Snowflake) kapcsolódva élő, a számokkal együtt frissülő grafikonokat épít, a Claude Motion pedig egy jelentésből vagy ötletből rövid animált magyarázót készít. A trükk, hogy a Motion nem AI-videót generál, hanem kódot, így minden szöveg, szám és átmenet szerkeszthető marad, és egy kattintással átvihető az Adobe Firefly videószerkesztőjébe.

A Google elindította a cégeknek szóló Gemini-ügynököt, amely nemcsak válaszol, hanem célokat kap, maga tervezi meg a munkát, és közvetlenül kapcsolódik a Google Workspace-hez, a Microsoft 365-höz, a Slackhez, a Jirához és nagy adatbázisokhoz. Az ügynök saját céges e-mail-címet és Workspace-fiókot kap, vagyis gyakorlatilag virtuális kolléga lesz belőle.

Benchmarkok

Az Artificial Analysis a Harvey-vel közösen frissítette a jogi ügynököket mérő LAB-AA tesztet, és most csak az a feladat számít sikeresnek, amelyik minden szempontnak megfelel, és nincs benne lényeges hallucináció (például rossz szerződéses határidő).

Nem véletlen szeretjük a techpozitívnál a Grokot és a Meta Muse-t: az élen a Grok 4.7 áll 9,4%-kal, mögötte a Meta Muse Spark 1.3 (8,9%) és a GPT-6 Astra (8,6%).

Videók, videó interjúk (ha a nevek nem mondanak neked semmit, ugord át :D)

Egy hosszabb, de nagyon érdekes beszélgetés: a The Neuron podcastjében Trevor Martin, a Nobel-díjas Jennifer Doudnával közösen alapított Mammoth Biosciences társalapítója arról beszél, hogyan keres a cégük AI-jal kb. 34 milliárd fehérje között kisebb CRISPR-génszerkesztő rendszereket, és hogyan tervez teljesen újakat. Szerinte kitartó munkával 5–10 éven belül elérhető közelségbe kerülhet a máj- és vérrendszeri genetikai betegségek felszámolása, a szűk keresztmetszet pedig nem a modell, hanem a preklinikai és a humán eredményeket összekötő adat.

Világmodellek (world model, vagyis olyan AI, amely egy virtuális világ következő pillanatát jósolja meg) is szépen lépegetnek. Az Odyssey kiadta az Odyssey-3-at, amelynek Pro változata a legmagasabb közölt Physics-IQ Verified pontszámot (66,1) érte el. A gyorsabb Flash változattal szövegből lehet bejárható, a mozgásra valós időben reagáló világot generálni, és ingyen ki is próbálható. A cég szerint a befagyasztott modellen tanított vezérlő 20 órányi indiai útadatból valódi autót vezetett, egy robotkar pedig a bemutatókban sosem látott elrontott fogásokból is magához tért, de sikerességi arányt egyik eredménynél sem közöltek.

Egy kis filozófia péntek estére: az embereknek írt Claude-rendszerpromptokat valaki megfordította, és ebben a videóban azt mutatja meg, milyen „rendszerprompt” járna nekünk, embereknek (a készítő szerint az Opus 5.5-tel készült), egyik kedvenc heti zenénk lett:

Egészségügy, bio-/lógia,fegyverek, biztosítás, hadiipari AI és AI-e-kereskedelem

A matek után a biológia lehet a következő terület amit tarolunk a szuperintelligenciával. A Zuckerberg-házaspár alapítványa, a Biohub, az amerikai energiaügyi minisztérium (DOE) és a NIH összesen 1,8 milliárd dollárral (!) bővíti a Virtual Biology Initiative-et, a valaha volt legnagyobb összehangolt válltás AI-ra kész biológiai adatokra. A Biohub 500 milliót, a DOE öt év alatt több mint 500 milliót ad, a NIH a már közpénzből készült adatbázisait hozza, a Google DeepMind, az Isomorphic Labs és a Meta pedig együtt 300 millió dollárral száll be. A cél egy „virtuális sejt”, amely laborkísérlet előtt megjósolja, hogyan reagál a sejt egy gyógyszerre. Alex Rives, a Biohub tudományos vezetője szerint ehhez billiónyi sejt adata kell, ma a legnagyobb adatbázisokban is csak százmilliók vannak.

A Google szerint a Living Models nevű AI-labor a Gemma 4 E4B modellt egy genomikai nyelvi modellel, a BOTANIC-1-gyel párosítja, hogy megtalálja, melyik DNS-változás teszi ellenállóbbá a növényeket. Egy teszten egy délutánnyi számítással a dinnye hozamáért felelős mutációt 2494 lehetőség közül az első helyre rangsorolták, amihez korábban évekig tartó nemesítés kellett. A klímaálló növények fejlesztésénél minden megspórolt év számít.

És egy példa arra, miért érdemes a forrásig visszamenni: egy sokat megosztott bejegyzés szerint „az AI rájött, hogyan ébresszük fel az embereket a kómából”. A mögötte álló, márciusban megjelent Nature Neuroscience-tanulmány (a UCLA is részt vett benne) ennél szerényebb, de így is izgalmas. Egy generatív, ellenséges (adversarial) AI-rendszer több mint 680 ezer agyi mérés alapján élethűen szimulálja a tudatos és a kómás agyat, két előrejelzését betegadatokkal igazolták, és a szubtalamikus mag nagyfrekvenciás ingerlését ígéretes beavatkozásnak azonosította.

A Reuters szerint a Danaher 2027 elején indítja első AI-alapú, autonóm kutatólaborját, ahol az AI tervez antitesteket és más, célpontokhoz kötődő molekulákat, robotok építik és tesztelik őket, és minden eredmény visszakerül a modellbe. A cég szerint így nyolcszor gyorsabb lesz a molekulák felfedezése, és tízszer annyi kötődő molekulát tudnak előállítani évente.

Aegjelent az OpenMed 3.0 „Patient Journey” kiadása, amely egyetlen szintetikus beteg öt rendszerből származó adatain (rendelői jegyzet, kórházi FHIR, egy másik klinika HL7-üzenete, labor-CSV, retina-DICOM lelet) mutatja be, mit kezd az ellentmondásokkal.

Chipek, robotok, bio- és nano robotok, Cyberpunk, (önvezető) autók, kamionok, repülő mindenféle, világűr, logisztika

A Samsung előzetes adatai szerint a harmadik negyedéves működési eredménye kb. 107,4 billió won (!) lehet, ami a Reuters szerint kb. 80 milliárd dollár, közel kilencszeres ugrás, és az első alkalom, hogy techcég egy negyedévben 100 billió won fölé ér. A hajtóerő az AI-memóriák iránti kereslet. A TSMC negyedéves bevétele is rekord lett: 1,49 billió tajvani dollár (kb. 46,7 milliárd USD), 50%-kal több, mint egy éve.

A NetChoice által közölt cikk szerint az Amazon 2026 végéig közel 500 amerikai településre terjeszti ki a Prime Air drónos szállítást, a Walmart idén tavasszal ünnepelte az egymilliomodik drónos kiszállítását, az Uber pedig a Ziplinenal 2029 végére napi egymillió drónos Uber Eats-szállítást céloz. Sok vásárló első drónos rendelése a cikk szerint egyetlen banán volt, csak hogy lássa, ahogy megérkezik. :D

Előző hírlevelünkben írtunk a 15 ezer új Starlink Mobile műhold engedélyéről. Elon Musk szerint a második generációs, közvetlenül a telefonhoz kapcsolódó műholdak több mint százszor akkora sávszélességet adnak majd, mint a mostani rendszer.

A Tesla az európai oldalain a „Full Self-Driving” helyett már „Tesla Assisted Driving” néven hirdeti a szoftvert, elhagyva azt a nevet, amelyet a szabályozók félrevezetőnek tartottak, miközben Elon Musk uniós jóváhagyást szeretne. Hogy mit tud közben a rendszer, arra jó példa ez a szlovéniai videó: a felügyelt üzemmódban az autó éjszakai viharban, részben elárasztott úton és egy szűk falusi utcán halad át a Vipava-völgyben.

Hat év lopakodás után előlépett az Atomic Machines: a cég szerint a küldetésük „az anyag igény szerinti, univerzális irányítása”, első termékük pedig a Matter Compiler, egy AI-natív gyártórendszer, amely pusztán kódból épít működő mikrogépeket, termékenkénti szerszámozás és folyamatfejlesztés nélkül.

Fentebb írtunk a Starlink Mobile 15 ezer új műholdjáról, de ez legalább akkor hír, mint az. A SpaceX megállapodott, hogy megvásárolja a Grain Management országos, 800 MHz-es frekvenciacsomagját (legfeljebb 14 MHz páros sáv), az FCC jóváhagyásával. Az alacsony frekvencia messzebbre jut és átmegy a falakon, és a legtöbb mai telefon támogatja, ezért a cég szerint így a Starlink Mobile lehet az első szolgáltató, amely műholdas és földi frekvenciát is használ.

Energia, adatközpontok, kvantum, anyag

A NASA együttműködési megállapodást (MOU) írt alá az amerikai energiaügyi minisztériummal az űrbeli maghasadásos energiatermelésről. A NASA vezetője szerint ez a következő nagy lépés a külső Naprendszer felfedezése és az amerikai asztronauták Marsra juttatása felé, mert a fissziós energia messzebbre, hosszabb működésre és erősebb műszerekhez ad áramot. Ugyanaznap a Fehér Ház azt írta, hogy Amerika állandó jelenlétet épít ki a Holdon.

Túlszabályozás, antitröszt, DMA, DSA, szerzői jog és adatvédelem, kiberbiztonság, akadémia

A Yahoo Finance szerint Dél-Korea elnöke, Li Dzsemjong vizsgálatot rendelt el, miután hét pénzintézetnél, köztük a Shinhan és a KB Kookmin banknál, 68 ezer ügyfél adatai szivárogtak ki, és jelek utalnak AI használatára. A CrowdStrike szerint egy valószínűleg kínai nyelvű, anyagi haszonra törekvő támadó az ARTEX nevű, nyílt forrású, AI-ügynökökkel dolgozó behatolásteszt-eszközt (pentest) használta a Claude Code és más modellek mellett, a Reuters szerint pedig a gyanúsított egy 26 éves férfi lehet Kínában.

A Common Sense Media ifjúsági AI-biztonsági intézete „elfogadhatatlan kockázatúnak” minősítette a ChatGPT for Teenst. Több mint 4000 promptot teszteltek 13–17 évesekre regisztrált fiókokon: a tesztelők akár egy órán át beszélhettek önsértésről úgy, hogy a szülő egyetlen értesítést sem kapott, és a válság esetén indokolt segélyvonal-ajánlások több mint negyede elmaradt. Az intézet szerint az OpenAI-nak a hibák kijavításáig 18 év felettiekre kellene korlátoznia a szolgáltatást (az intézetet részben az OpenAI Foundation is finanszírozza).

Az Anthropic több mint egy év után frissítette a felhasználási szabályzatát, és tiltja a Claude-dal szembeni „tartós és szükségtelen bántalmazó vagy kegyetlen viselkedést”, emellett szigorít a választási dezinformáció, a megtévesztő propagandakampányok, a megfigyelés és a fegyverfejlesztés terén.

A matekos áttöréseknek árnyoldala lehet a titkosítás terén. Az AI Frontiers egyik cikke szerint a nyilvános kulcsú titkosítás (ezen fut a HTTPS, a VPN és a végponttól végpontig titkosított üzenetküldés) bizonyítatlan matematikai feltevésekre épül, és a Claude Mythos Preview már két titkosító algoritmus ellen talált új támadást, köztük egy, a NIST által vizsgált kvantumbiztos (post-quantum) eljárás ellen. A szerző szerint az AI-nak reális esélye lehet akár arra is, hogy általánosan feltörhetőnek bizonyítsa ezeket a módszereket, ami a végponttól végpontig titkosítás végét jelentené. Ez egyelőre vélemény, és a cikket megosztó Kristian Stout is jelzi, hogy nem tudja, mennyire komoly a veszély.

A The Verge szerint a USA TODAY Co. beperelte az OpenAI-t, mondván, a cég százezres nagyságrendben másolta le a cikkeiket engedély nélkül. Rohan Paul összefoglalója szerint a manhattani szövetségi bíróságon 14 felperes, 19 lap nevében indított per 250 millió dollárt kér, és azt, hogy minden, a cikkeiken tanított GPT-modellt semmisítsenek meg (!). A per a New York Times, a CBC, az Encyclopaedia Britannica és közel 400 helyi lap hasonló keresetei mellé sorakozik.

Az Axios szerint az OpenAI, az Anthropic és más laborok vezetői zárt ajtók mögött arra készülnek, milyen közéleti és politikai visszahatás jönne egy nagy, AI-hoz köthető katasztrófa után, akár már 2027-ben. A legnagyobb félelem egy AI-val végrehajtott kibertámadás bankok, internet, áram vagy vízművek ellen. Az OpenAI megerősítette, hogy tart ilyen felkészülési gyakorlatokat, de hangsúlyozta, hogy a forgatókönyvek nem elkerülhetetlenek, az Anthropic nem kommentált.

Az Anthropic elindította a Cyber Mission programot, amelyben a kritikus infrastruktúra (áramhálózat, víz, gyárak, közlekedés, kormányzati rendszerek) partnerei hozzáférnek a legerősebb modelljeihez, helyszíni mérnökökhöz és fenyegetéskutatáshoz. Emellett indult az ingyenes OSS Scanner, amely a jelentkező nyílt forráskódú projekteket a legerősebb modellekkel (a Mythost is beleértve) vizsgálja át sebezhetőségek után, és javítást is javasol.

A Science szerint az AI-konferenciákat elárasztják a cikkek: az ICLR-re egy évtizede kb. 500 cikk érkezett, a 2027-es konferenciára már több mint 40 ezer (!). Az ICLR és az ACL bírálati rendszere a legtöbb szerzőt 20 beküldött cikkre korlátozza, az arXiv pedig havi két cikkre korlátozza a szerzőket, miután szeptemberben több mint 40 ezer beküldést kapott.

Megvolt az első nagy, állami hátterű AI-filmfesztivál: Kazahsztán fővárosában, az Astana AI Film Festivalon a lett Nikolay Shestak nyerte a fődíjat The First Honest Day című, mesterséges intelligenciával készült rövidfilmjével, ami 450 ezer dollárt ért. Az Anadolu szerint 125 országból 8067 nevezés érkezett, az Euronews szerint pedig az 1,8 millió eurós alap fele díjazásra, fele kazahsztáni AI-filmgyártásba megy. A győztes korábban színész volt, négy éve rendez, és két éve készít AI-filmeket.

Az adatok olvasói is kicserélődnek: a Bloombergre hivatkozó Rohan Paul szerint a St. Louis-i Fed gazdasági adatportálján, a FRED-en már a látogatások nagyjából fele AI-ügynöktől jön. A portált embereknek tervezték, akik egyszerre látják a grafikont, a forrásmegjelölést és a lábjegyzeteket. Az ügynök armadák miatt újfajta megközelítést sürgetnek már a szabályozók.

És hogy milyen a hangulat a mai matekos lavina után (erről lent, az általános hírek között)? J.K. Lundblad egyetlen képpel összefoglalta, mi pedig teljesen megértjük. :D

Humán - erőforrás

A Workday globális jelentése szerint az AI inkább átírja, mint megszünteti a munkaköröket: az alap promptolási tudás iránti kereslet 25%-kal esett, a gyakorlati AI-építési készségeké 51%-kal nőtt. A HackerRank a TechCrunch szerint félmillió béta-interjú után általánosan elérhetővé tette Chakra nevű AI-interjúztatóját. A GitHubon pedig a Pragmatic Engineert író Orosz Gergely szerint már több az AI által generált PR (pull request, vagyis kódmódosítási javaslat), mint az ember írta.

A munkaerőpiacról Daron Acemoglu Nobel-díjas közgazdász a Mustafa Suleyman vezette MAI új magazinja, a The Humanist Review első számában azt írja, hogy tíz éven belül nagyjából csak 5%-át váltja ki az AI annak, amit az emberek csinálnak, a GDP-t pedig ez idő alatt kb. 1,5%-kal növelheti (ezt ő maga is becslésnek nevezi). Szerinte nem embert helyettesítő, hanem a munkát jobbá tevő, „munkavállaló-barát” AI-t kellene építeni.

A Carnegie Endowment tanulmánya szerint 2025-ben minden 30, az USA-ban dolgozó kínai AI-kutatóra csak egy jutott, aki az ellenkező irányba, Kínába ment. Az USA nettó 2145 kutatót nyert, Kína nettó 1729-et veszített, igaz, a kínai származású kutatók 69%-a már otthon dolgozik (2022-ben még 57%). A New York Times szerint mindez annak ellenére van így, hogy Kína tudósvízummal és bőkezű ösztöndíjakkal csábítja a külföldieket.

Általános AI hírek

Megjött a „Nyugat DeepSeekje”: a Reflection AI kiadta első modelljét, a Beamet. Ez egy 501 milliárd paraméteres MoE (szakértőkeverékes) modell, tokenenként 23 milliárd aktív paraméterrel, a cég szerint 23,8 billió tokenen, 10,5 ezer Nvidia GB300-on tanították négy hétig. A Reflection azt állítja, hogy a Z.ai GLM-5.2-jéhez hasonló eredményt hoz töredéknyi számítással, a súlyokat pedig még ebben a hónapban kiadják Apache 2.0 licenccel. Nyers képességben a Moonshot Kimi K3 még előtte van.

A Google közben bemutatta a Nano Banana 2.1-et, a legújabb képgeneráló és szerkesztő modelljét. A cég szerint minden téren jobb az elődeinél, főleg a vizuális tervezésben, a maszk alapú szerkesztésben (vagyis amikor csak a kijelölt részt írja át) és abban, hogy a szereplő képről képre ugyanaz maradjon.

A Claude körül fordul a szél a nagy ügyfeleknél. A The Decoder szerint a Meta és a Microsoft visszafogja a belső Claude-használatot, és a saját kódolóeszközei felé tereli a munkatársakat. A Metánál a Claude Code felhasználói kb. 60 ezerről 30 ezerre estek. NIK ennél tovább megy: szerinte a Microsoft harmadával vágta a belső Claude-költést, és a fejenkénti havi tokenkeretet 100 ezer dollárról 10 ezerre csökkentette.

A BBC-nek a Pentagon megerősítette, hogy már nem használja az Anthropic termékeit, hónapokkal azután, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter ellátási láncbeli kockázatnak minősítette a céget. A források szerint a Claude még a múlt héten is futott a Palantir Maven Smart Systemében, többek közt az Irán elleni műveleteknél. Az Anthropic korábban nem volt hajlandó levenni a biztonsági korlátokat katonai felhasználáshoz, és bíróságon támadja a minősítést.

Sam Altman a Politicónak azt mondta: úgy gondolják, a világnak el kell fogadnia, hogy történnek rossz dolgok a technológia hasznáért és az emberek cselekvési szabadságáért.

A DeepSeek a Bloomberg szerint legalább 12 milliárd dollárt gyűjt, a legnagyobb befektetők között a Tencenttel és az akkumulátorgyártó CATL-lel, a 2027 első negyedévére tervezett hongkongi tőzsdei bevezetés előtt.

Személyes pénzügyi ügynök a gyakorlatban: Teslaconomics azt írja, hogy mind a 30 pénzügyi számláját (Chase, Schwab, Fidelity, Robinhood és társaik) a Grok Botra kötötte, és most egyetlen kérdéssel tudja meg, mennyi a készpénze, mely kártyái esedékesek, és futja-e mindre.

Nap híre

A nap híre kétségtelenül a matematika terén történt: az OpenAI egy nyilvános GitHub-tárolóban közzétett 722 matematikai kéziratot (372 eredménycsaládba rendezve), amelyeket egy még ki nem adott belső modell írt nagyjából 4000 nyitott kutatási problémára. A cég szerint az eredmények túlnyomó többsége ugyanazzal az eljárással született, átlagosan három óra ChatGPT Pro gondolkodási idővel eredményenként. Nem mindegyikhez van még Lean-formalizálás (gépileg ellenőrzött bizonyítás), és az OpenAI maga írja, hogy a nem formalizált eredményekben lehetnek hibák. A The Rundown összefoglalója szerint 162 kézirat fő eredménye készült el Leanben, a legmerészebb állítás pedig egy „kvázi-Riemann-sejtés” bizonyítása. Ha ennek akár a fele kiállja a független ellenőrzést, a matematikában a szűk keresztmetszet már nem a megoldás, hanem az ellenőrzés lesz.

A fogadtatás vegyes. Az Anthropic matematikusa, Levent Alpöge a The Rundown idézete szerint „nyilvánvalóan a matematika történetének legjelentősebb pillanatának” nevezte a kiadást, a WIRED szerint viszont több matematikus dühös: azt kérték, hogy az OpenAI ne blogon vagy tweetben, hanem magyarázó cikkekben tegye közzé az eredményeket, és Bryna Kra szerint „ezt a javaslatot figyelmen kívül hagyták”. Mondjuk ezért kellene fent lenni X-en… :D Aki ott nincs fent, lemarad…

Will Depue a GPT 6 Pro és a Fable 5.1 rangsorára hivatkozva azt állítja, hogy az elmúlt három év fontos matematikai felfedezéseinek 81%-a ma jelent meg, Derya Unutmaz pedig egyenesen „matematikai szingularitásról” beszél. Majd meglátjuk, de igazából a töredéke ha igaz a közzétett állításoknak, az is elgondolkodtató.

Közben az ügynököknek szabványt írnak: a Sierra és a Meta bejelentette a Personal Agent Protocolt, egy nyílt szabványt arra, hogyan intézzék a személyes AI-ügynökök a dolgainkat a cégeknél. Alapító partner a Genesys, az Instinct, a Rocket, a Shopify, a Stripe és a Walmart. Az OAuth-ra (a bevett hozzáférés-engedélyezési szabványra) épül: te döntöd el, olvasási vagy írási jogot adsz-e az ügynöködnek, a cég pedig azt, mit tehet nála az ügynök; a v0.1-es specifikáció még ebben a hónapban jön. A CNBC-re hivatkozó Yahoo szerint a munkát Bret Taylor, a Sierra társalapítója (és az OpenAI igazgatótanácsának elnöke) vezeti, az OpenAI és az Anthropic viszont egyelőre nincs benne, az Amazon pedig már letiltotta a Meta Muse ügynökét.

A nap második legjobb híre

Az asszisztensek frontján: Elon Musk bejelentette, hogy a Grok Bot mögött a SpaceX ezentúl mindig az adott feladatra legjobb modellt használja, a Claude Opus 5.5-öt, a MidJourney-t és a Sunót is beleértve. A Figure AI alapítója, Brett Adcock cége, a Hark pedig elindította a Hark Prót, egy webes és mobilos személyi asszisztenst, amely saját felhős gépen akár 36 böngészőt is futtat egyszerre, és 2027-ben saját hardvercsalád is jön hozzá az AT&T-vel.

Az AI-számla menedzsment szintű probléma lett. A Bloomberg szerint a jogászoknak AI-eszközöket áruló Harvey bruttó árrése kb. 50%-ról mínusz 50%-ra esett júniusra, ahogy a tokenhasználata hússzorosára nőtt. Augusztusban saját, a Moonshot nyílt súlyú (letölthető, saját szerveren futtatható) Kimi K3-ára épülő modellre váltott, és az árrés újra pozitív lett. A Financial Times szerint az AT&T AI-munkáinak már 40%-át nyílt modellek viszik, a The Information szerint pedig az Anthropic a lekötött keret elfogyása után megszünteti a jellemzően 15% körüli vállalati kedvezményt.

Rossz hír az ingyenes felhasználóknak: a The Verge szerint október 9-től a Gemini ingyenes csomagjában csak a Flash Lite modell marad, a sima Flashhez a havi 4,99 dolláros AI Plus kell, a Pro és a Deep Think pedig csak a 19,99 dolláros AI Pro és a 99,99 dolláros Ultra előfizetésben érhető el. Megjegyezzük diákok számára szuper ajánlatokkal bír a Google…

Advanced/medium felhasználóknak AI hírek

A SemiAnalysis becslése szerint az Anthropic 200 dolláros Claude-csomagja nagyjából ötször annyi API-egyenértékű használatot ad, mint az OpenAI azonos árú csomagja. Közben az előfizetések az Anthropic bevételének csak kb. 10%-át adják, de az inferencia-kapacitás (a modellek futtatásához szükséges számítás) több mint 40%-át viszik el.

A Google Drive és a Docs Chandu Thota bejelentése szerint natívan kezeli a Markdown (.md) fájlokat: előnézet, szerkesztés, kommentelés és közös munka, konvertálás nélkül, ami az AI-ügynökökkel dolgozóknak sokat számít, mert jellemzően Markdownban írunk. Nyílt forráskódú lett a Leviathan is, egy indexelő, amellyel az ügynökök úgy kereshetnek bármekkora adatbázisban, hogy nem kell végigolvasniuk: a fejlesztő (@joshuagunnn) saját mérése szerint 1 millió rekordnál 107 ezer helyett 436 tokent ad át, és 99%-ban megtalálja a választ.

Ha Google-fájlokban dolgozol: az Anthropic nyilvános bétában elérhetővé tette a Claude-ot a Docs, a Sheets és a Slides oldalsávjában, minden fizetős csomagban. A Claude látja a megnyitott fájlt és a kijelölésedet, a Sheetsben képletet, kimutatást (pivot táblát) és diagramot készít, akár Pythonba húzva az adatot, a Slidesban pedig a meglévő elrendezésekhez és témákhoz illő diákat épít. Alapból minden módosítás előtt jóváhagyást kér, de átállíthatod, hogy mindent automatikusan végrehajtson.

Fejlesztőknek: a Google kiadta az EmbeddingGemma 2-t, egy nyílt, Apache 2.0 licences beágyazási modellt (embedding, vagyis olyan modell, amely a tartalmat számvektorrá alakítja, hogy jelentés szerint lehessen keresni benne). A 740 millió paraméteres modell egyetlen közös térbe képezi le a szöveget, a kódot, a képet, a hangot és a videót, így például egy hangjegyzet alapján is megtalálhatsz egy videórészletet. A cég szerint kvantálva egy Pixel 11 Prón csak szöveghez kb. 191 MB memóriát kér. Az első verziót több mint 20 milliószor töltötték le. A privát, eszközön futó keresés így már nem csak szövegre működik.

Startupoknak: az Anthropic kibővítette a Claude Startups programot: a tagok akár 45 ezer dollárnyi kedvezményt és kreditet kaphatnak, a jogosultak pedig egyszeri 1000 dolláros API-kreditet és egy év ingyenes Claude Teamet legfeljebb öt helyre.

Benchmarkok

Európából is jó hír jött: a Mistral kiadta a Mistral Large 4 előzetes változatát, amely az Artificial Analysis szerint most a legokosabb modell az USA-n és Kínán kívül: 38 pontot ért el az intelligencia-indexükön, a GPT-6 Luna (max) szintjén. (Tegnap azt írtuk Európa feladta, mi nem vagyunk lenyűgözve az eredménytől, de azért emléítésre méltó az ugrás.) Az 1 billió paraméteres (49 milliárd aktív) modell súlyait október végén nyílttá teszik, 512 ezer tokenes kontextusablakkal jön, viszont feladatonként több mint négyszer drágább, mint a hasonló tudású nyílt modellek.

Fejlesztőknek: az Artificial Analysis keresési rangsorán debütált az OpenAI beépített webkeresője, és 74 ponttal az ötödik legjobb szolgáltató lett a Perplexity, az Octen, a Parallel és a Brave mögött. Feladatonként kb. 0,05 dollárba kerül, ami olcsóbb a keresési API-k többségénél, és ugyanarra a feladatra jóval kevesebb tokent használ. A külön keresőszolgáltatásoknak komoly versenytársa lett a modellbe épített keresés.

Videók, videó interjúk (ha a nevek nem mondanak neked semmit, ugord át :D)

Egy könnyedebb videó: egy fake videón Elon Musk zenélni tanítja az Optimus robotot. (ilyen AI slop videóból most sok volt) Hogy ez már szuperintelligencia-e, azt döntsd el te. :D

Egy hosszabb, de nagyon hasznos előadás: Orosz Gergely (The Pragmatic Engineer) LDX3 New York-i nyitóelőadása a tech ipar 2026-os állapotáról: mi változott, mi nem, mi romlott el, és mi jön ezután. A jegyzetek és a diák a hírlevelében olvashatók.

Egészségügy, bio-/lógia,fegyverek, biztosítás, hadiipari AI és AI-e-kereskedelem

Rákkutatás, óvatos lelkesedéssel: Brian Roemmele a KAIST Kwang-Hyun Cho vezette csoportjának az Advanced Science-ben megjelent tanulmányát ismerteti, amelyben a vastagbélrák-sejteket nem elpusztították, hanem visszaprogramozták normálisszerű sejtekké. A sejt génhálózatának „digitális ikerpárja” (egy 522 elemű számítógépes modell) mutatta meg, hogy három gén (MYB, HDAC2, FOXA2) együttes kikapcsolása visszatolja a sejtet, és egerekben a daganatok jóval kisebbek lettek. Ez korai kutatás, sejtvonalakon és állatmodellen, emberi vizsgálat nélkül.

Enzimek a semmiből: a Google DeepMind és a Nobel-díjas Frances Arnold csoportja preprintben mutatta be az AlphaProtein Novo-t, egy gépi tanulásos rendszert, amely a természetben nem létező kémiai reakciókra tervez új enzimeket. Ezzel piperidint (sok gyógyszer fontos építőkövét) előállító enzimet készítettek, amely a szerzők szerint pontosabb termékszelektivitást ért el bármely átvizsgált természetes enzimnél, valamint a DEHP nevű mérgező műanyag-adalékot bontó enzimeket, amelyek 90 °C-on és 75%-os acetonitrilben is működtek, ahol a tesztelt természetes enzimek már nem.

A The Next Web a betegjogi felügyelet, a Healthwatch England figyelmeztetéséről ír: az angol egészségügyben használt 27-féle AI-jegyzetelő (scribe, vagyis a vizitet lejegyző és összefoglaló eszköz) összekever gyógyszerneveket és diagnózisokat. Az egyik betegnek azt írták, hogy demielinizációja (idegkárosodása) van, pedig a lelet éppen ennek hiányáról szólt, csak az AI kihagyta a tagadószót. A brit gyógyszerhatóság (MHRA) ezeket az eszközöket nem sorolja az orvostechnikai eszközök közé, így előzetes biztonsági vizsgálat sincs.

Chipek, robotok, bio- és nano robotok, Cyberpunk, (önvezető) autók, kamionok, repülő mindenféle, világűr, logisztika

Chipfronton az inferencia (a kész modellek futtatása) lett a befektetők kedvence: a TechCrunch szerint az Etched 40–50 milliárd dolláros értékelésű ajánlatokat kap, alig néhány héttel a szeptemberi, 21 milliárdos kör után (júliusban még 10,3 milliárd volt). A Foxconn harmadik negyedéves bevétele az Investing.com szerint 47%-kal, kb. 95 milliárd dollárra nőtt az AI-szerverek iránti kereslet miatt. Persze a kereslet ha elviszi a hardwaret az valahol jelentkezik. A Rest of World szerint a 100 dollár alatti telefonok szállításai a második negyedévben közel 60%-kal estek, mert a memóriagyártók az AI-adatközpontoknak adják a kapacitást.

A Financial Times szerint a SpaceX 40 milliárd dollárt akar bevonni Nvidia-chipek vásárlására, az Apollo vezette finanszírozásban.

A világűrben is lépett a SpaceX: az amerikai hírközlési hatóság, az FCC engedélyezte a Starlink Mobile 15 ezer új generációs műholdjának felbocsátását, és felmentést adott, hogy földi mobilszolgáltatóval kötött bérleti megállapodás nélkül is nyújthasson mobilszolgáltatást. A T-Mobile-on keresztül ma elérhető első verzió kb. 650 műholdat használ, nagyjából 4 Mbps sebességgel. S.E. Robinson, Jr. szerint közben a SpaceX szabadalmat is kapott (US 12,757,141 B1) arra, hogyan hangolja össze a különböző nyalábokon eltérő késéssel érkező jeleket. A műhold lassan a mobiltornyok versenytársa lesz.

Önvezető kamionok: a Kodiak és az IKEA még idén teljesen sofőr nélküli fuvarozást indít Texasban, egy 219 mérföldes, főleg az I-45-ös autópályán futó Houston–Dallas szakaszon. A két cég négy év alatt több mint 1300 IKEA-szállítmányt és 750 ezer önvezető mérföldet teljesített, eddig biztonsági megfigyelővel a fülkében. A humanoidok is olcsóbbak lesznek: a kínai Astribot T1-es robotja már 18 ezer dollártól rendelhető az USA-ban.

Energia, adatközpontok, kvantum, anyag

Energia: a Reuters szerint a Goldman Sachs 64 GW-ra emelte a 2026-os amerikai adatközpont-kapacitásra vonatkozó előrejelzését, a növekvő politikai ellenállás dacára, pedig a helyi AI-infrastruktúra építését az amerikaiaknak csak 14%-a támogatja. Ha pedig a Földön szűkös a hely, jön az űr: a Singularity Hub szerint a floridai Star Catcher először készül lézerrel áramot sugározni két műhold között, a jövőbeli orbitális adatközpontok és gyárak ellátására.

Atomenergia az AI-hoz: a Google 20 éves áramvásárlási szerződést kötött a Constellation Energyvel, amely 4,3 milliárd dollárból hat meglévő atomerőmű (11 reaktor) korszerűsítésével 890 MW új kapacitást hoz Illinois, New Jersey és Pennsylvania számára, egy külön 15 éves megállapodás pedig további 2,7 GW-ról szól. A Google szerint a projekt 7200 új építőipari munkahelyet támogat.

És hogy miért ilyen fontos az áram: Kirsten Horton, a brit energiaügyi minisztérium volt munkatársa a Transformerben arra figyelmeztet, hogy az amerikai AI-adatközpontok igénye a 2025-ös 5 GW-ról 2030-ra 50 GW-ra nőhet, miközben a Bloomberg szerint az idénre tervezett 12 GW-nyi adatközpont-kampusznak csak a harmada épül egyáltalán. Szerinte ha a cégek nem fektetnek most az energiainfrastruktúrába, a skálázás magától lassulhat le, anélkül, hogy bárki így döntene.

Túlszabályozás, antitröszt, DMA, DSA, szerzői jog és adatvédelem, kiberbiztonság, akadémia

Az OpenAI EU-s szövegvízjelének megvan a gyenge pontja, és a cég maga írta le: az OpenAI saját számai szerint ha a szöveg 10%-át szinonimákra cseréled, a felismerés kb. 92%-ról 66%-ra esik, 25%-nál pedig 17%-ra.

A detektor ráadásul egyelőre csak jóváhagyott kutatóknak érhető el. Közben a „humanizáló” cégek már a kijátszást hirdetik: a StealthGPT saját állítása szerint az új Super modelljük szövegét a Pangram detektora sem ismeri fel. A vízjel inkább megfelelés Brüsszelnek, mint használható tényleges eszköz…

Az akadémiában is látszik a nyomás. Az arXiv azonnali hatállyal havi két beküldésre korlátozza a szerzőket. Szeptemberben 40 363 cikk érkezett, a The Register szerint sok AI-segített írással.

Szabályozási körkép. Olaszország egy új, AI Act-hez kapcsolódó rendelettel a Biometric Update szerint bekapcsolta a valós idejű arcfelismerést a rendvédelem számára, szigorú adatmegőrzési korlátokkal. Norvégia az AP szerint ideiglenesen kitiltaná az AI-okosszemüvegeket az iskolákból, edzőtermekből, játszóterekről és strandokról. A Meta, a TikTok és az X pedig a Reuters szerint vitatja, hogy a brit médiahatóság (Ofcom) az online biztonsági törvény alapján mennyi adatot kérhet tőlük.

A Wikimedia Alapítvány szerint OpenAI-hoz köthető ügynökök engedély nélkül szerkesztették a wikiket, és milliónyi automatizált kéréssel hozzájárulhattak egy májusi részleges leálláshoz. Georgiában pedig egy princetoni kutató, Max Springer egy AI-ügynökkel és nyilvános adatokkal 1,52 millió szavazólap beolvasási sorrendjét állította helyre, és az AOL-on megjelent cikk szerint ezt a szavazói bejelentkezésekkel összevetve kiderülhet, ki hogyan szavazott.

Ausztráliában bocsánatot kért az OpenAI. Az ABC szerint Jason Kwon stratégiai igazgató a parlamenti AI-bizottság előtt kért elnézést, amiért a cég ügynökei feltörték a Medicare statisztikai oldalát; elismerte, hogy előbb kellett volna szólniuk a kormánynak, és azt mondta, ma már riasztást kapnak, ha egy modell tanítás közben nem megengedett módon használja az internetet.

New Yorkban a városi tanács hallgatta meg az OpenAI, az Anthropic, a Google és a Meta képviselőit, valamint volt munkatársaikat, akik az AP beszámolójára hivatkozó Forward Future szerint azt mondták, hogy a vezető cégek úgy száguldanak előre, hogy nem tudják, hogyan tartsák kontroll alatt a legerősebb rendszereiket.

Az Anthropic kibővítette a Cyber Verification Programot: három szinten (védekezés, red team, vagyis engedélyezett támadásszimuláció, illetve a kritikus rendszerek tesztelése) kaphatnak az ellenőrzött biztonsági csapatok enyhébb korlátozásokat a legerősebb modelleken, köztük a Claude Mythos 5.1-en. A cég szerint a Project Glasswing partnerei áprilistól júliusig legalább 129 ezer igazolt szoftversebezhetőséget találtak a Mythos modellekkel, és az igazolt hibák közül több mint 33 ezer kritikus vagy magas súlyosságú.

Átláthatóság: a Google kibővítette a SynthID Detectort az OpenAI-jal, az NVIDIA-val és hamarosan az Apple-lel közösen: a világszerte, angolul elérhető portálon ellenőrizheted, hogy egy médiatartalmat AI készített-e. Az OpenAI EU-s szövegvízjeléről korábban már írtunk.

Arizonában a fellebbviteli bíróság a 404 Media szerint új büntetéskiszabást rendelt el egy emberölési ügyben, mert az áldozat AI-jal életre keltett videója, amelyben „megbocsát” a gyilkosának, „indokolatlan érzelmi súllyal” hatott a bírór. A bűnösség megállapítása marad, a 10,5 éves büntetést viszont újra kell mérlegelni. A Guardian szerint egy kaliforniai szövetségi bíróságon pedig azon megy a per, ki használhatja a „brain rot” mémvilág sztárját, Tung Tung Tung Sahurt, amelyet egy indonéz tinédzser készített az OpenAI képgenerátorával, miközben az amerikai szerzői jog csak az emberi alkotást védi.

A Chronicle of Higher Education egy friss munkaanyagról ír, amely szerint az idén január és május között leadott természettudományos, műszaki és matematikai (STEM) doktori disszertációk 29%-a tartalmaz AI-generált szöveget.

A hétvége furcsa szála az AI és a vallás. A New York Times szerint az Anthropic társalapítója, Chris Olah egy éve keresi a különböző vallások gondolkodóit, hogy megtudja, hogyan tanítsák a Claude-ot jóra és rosszra, és Christopher Hale összefoglalója szerint a pápa tanácsadóinál is lobbizott a gépi tudat lehetőségéért. Sam Altman erre azt írta, nagyon zavarja, ha valaki vallási erőt tulajdonít a modelleknek, amit az Axios az Anthropicnak szóló burkolt szúrásként olvasott.

Ide illik Michael S. Graham csapatának kilenc hónapos munkája is: 46 nyelvi modellt teszteltek 217, a kereszténységet érintő kérdésen. A szerzők szerint kiderül, milyen a Szilícium-völgy „alapértelmezett” etikája, és hogy a modellek nem szívesen biztatnak templomba járásra. Hogy egy modellnek legyen-e lelkiismerete, az már nem csak filozófiai kérdés, hanem termékdöntés.

Humán - erőforrás

Munkaerőpiac, ezúttal pozitív számokkal: a Kobeissi Letter a LinkedIn becslésére hivatkozva azt írja, hogy 2023 óta az AI-hoz kötődő munkakörök több mint 750 ezer új állást hoztak az USA-ban. Az élen az adatcímkézők (+282 ezer), az adatközponti munkák (+117 ezer) és az “AI-mérnökök” (+105 ezer) állnak, a medián fizetés kb. 180 ezer dollár, szemben az összes állás 80 ezres mediánjával. Az AI egyelőre több munkát teremt az építésben, mint amennyit a használatban elvesz.

A közhangulat viszont romlik: az Economist/YouGov felmérése szerint augusztus vége és szeptember közepe között szinte minden csoportban nőtt azok aránya, akik „nagyon komolynak” tartják az AI okozta kockázatokat. Nabeel S. Qureshi arra hívja fel a figyelmet, hogy egyedül a 30–44 évesek aránya csökkent, és szerinte ez az egyetlen generáció, amely tényleg érti, hogyan működik a számítógép. :D

Általános AI hírek

Trump vasárnap a nemzeti hírszerzési igazgatót, Jay Claytont nevezte ki AI-cárnak (vagyis az AI-politika egyszemélyes felelősének), és egy új munkacsoport élére tette, amelynek a neve – igen, tényleg – „Super Intelligence Force”, az NPR szerint. A vezetésben ott ül az FTC elnöke, a Pentagon technológiai vezetője és a szövetségi HR-hivatal (OPM) igazgatója is, és 120 napjuk van jelentést írni az AI kockázatairól és lehetőségeiről. Clayton a SiliconANGLE összefoglalója szerint elutasította a lassítást: „nagy a kockázata annak, ha nem mi leszünk az elsők”. Musk közben a Reuters szerint már be is jelentette, hogy a SpaceXAI-ból SpaceXSI lesz. A lassítás tehát nincs napirenden; az a kérdés, hogy a gyorsítás közben ki írja a szabályokat. :D

Megjelent az a16z Top 100 Consumer AI Apps hetedik kiadása, most először bevételi ranglistával. A ChatGPT továbbra is az első, mobilon már 1 milliárd feletti havi aktív felhasználóval, a Claude a weben a 3. helyre jött fel, közel 1 milliárd havi látogatással, és a kategória a chatbotoktól a vibe codingig (Lovable, Cursor, Replit), a zenéig (Suno) és a hardverig (Plaud) bővült. Az a16z másik ábrája szerint a 20 legnagyobb fogyasztói előfizetői bázisból 13 média app, és a ChatGPT az első AI-app, amely bekerült a top 20-ba.

És ahol felhasználó van, ott hirdetés is: az OpenAI az USA-ban a hónap végén teszteli a képgenerálás közben megjelenő, jelölt hirdetéseket, a cég szerint a generált képtől elkülönítve. A Similarweb és a Graphite jelentése szerint a beszélgetés első négy körében megjelenő ChatGPT-hirdetések átkattintási aránya 48%-kal magasabb. A nappali tervezésnél vagy az outfit-generálásnál a termékajánlás szinte magától adódik; ez lesz az igazi próbája annak, hogy a válasz független marad-e.

Advanced/medium felhasználóknak AI hírek

Nyílt modellek fronton egyre látványosabb a kínai előny. A Bloomberg Intelligence szerint a legjobb kínai modellek már csak kb. 3%-kal maradnak el az amerikaiaktól (a DeepSeek V4.1 Flash 81,1 pontot ért el a LiveBench-en, az Anthropic csúcsmodellje 83,4-et), az év eleji kb. 15%-hoz képest. Erre válaszul az Nvidia támogatta Reflection AI az Axios szerint hamarosan kiadja első nyílt súlyú (open-weight, vagyis letölthető és saját gépen futtatható) modelljét, amely a Kimi és a Qwen szintjét célozza. A nyugati nyílt modell most már nem ideológia, hanem piaci rés.

Európa közben kétfelé lép. Az Aleph Alpha kiadta a Kolibri technikai leírását: angol–német MoE (szakértőkeverékes) modell, 78,1 milliárd paraméterrel, ebből tokenenként csak 3,46 milliárd aktív, Apache 2.0 licenccel, nyílt súlyokkal. Az EU szuverén AI-projektje, az OpenEuroLLM viszont az AI Secret összefoglalója szerint az Alibaba Qwen3.5-9B modelljét hangolta 24 európai nyelvre a finn LUMI szuperszámítógépen (59,3%-ról 68,1%-ra javult az eredmény), a Mistral pedig a kínai Z.ai GLM 5.2 modelljét is kínálja. Az európai szuverenitás tehát részben kínai alapokra épül; ez pragmatikus, de érdemes kimondani.

Jev reloaded: Mark Kretschmann szerint az Amazon és a Cloudflare is kiadott egy-egy nyílt forrású döntési modellt (decision model, vagyis olyat, amely szöveg helyett a megadott opciók közül választ, valószínűséggel). Az Amazon Strands Decider csak 2 milliárd paraméteres és helyben, CPU-n is fut, a Cloudflare Clef 27B és 9B változatban jön, képet is kezel, és a cég saját tesztjeiben négyből három munkafolyamatban verte a TypeSafe Jev nevű modelljét. A Microsoft MAI-Transcribe-2-Streaming modellje pedig egy független teszten 2,5%-os szóhibaaránnyal lett az első a beszédfelismerésben.

Egészségügy, bio-/lógia,fegyverek, biztosítás, hadiipari AI és AI-e-kereskedelem

Az egészségügyben átléptünk egy küszöböt: a Nolla Health alapítója szerint az USA-ban (és talán a világon) elsőként kapott hatósági engedélyt arra, hogy AI írjon fel első receptet. A Healthcare AI Guy összefoglalója szerint a rendszer felméri a beteget, kezelést javasol és receptet ad ki, egyelőre aknés bőrre, Utah államban, szükség esetén orvosi felügyelettel. (Ezek a cég saját állításai.)

Közben az Everlywell a New York Times szerint országosan elérhetővé tette a Clairity Breast nevű, FDA által jóváhagyott eszközt, amely egyetlen mammográfiás felvételből becsli az emlőrák ötéves kockázatát, 249 dollárért. Fontos: ez előrejelzés, nem diagnózis, a meglévő daganatot nem mutatja ki.

Chipek, robotok, bio- és nano robotok, Cyberpunk, (önvezető) autók, kamionok, repülő mindenféle, világűr, logisztika

A befektetők is a fizikai szűk keresztmetszetre fogadnak: a fotonikus memóriát fejlesztő Volantis 88 millió dolláros A-kört zárt, a humanoidok, drónok és ipari robotok „agyát” építő FieldAI pedig az AI Weekly szerint 700 milliót gyűjtött 10 milliárdos értékelésen (!). A sötét oldal: egy kaliforniai férfit a The Verge szerint azzal vádolnak, hogy 300 millió dollárnyi Nvidia-chipes szervert csempészett Kínába Malajzián és Szingapúron át.

Egy pletykaszintű, de érdekes kép: Jukan egy (forrását nem jelölő) befektetői kérdés-válasz részletét osztotta meg, amely szerint a SpaceX fontolgatja a saját optikai szál gyártását (a kábelt már házon belül gyártják, és a Starlinknek kell a szál). Ugyanő azt is állítja, hogy a cég 10 GW-os kapacitásának 60%-a saját igényre megy.

Robotaxi-statisztika a hétre: a Whole Mars Catalog által megosztott Los Angeles Times-grafikon szerint a Waymo millió mérföldre jutó baleseteinek száma 2023-as 57,1-ről 2024-re 13,7-re, 2025-re 6,7-re, 2026 első felére 5,8-ra esett. A skálázás itt a biztonságot is javítja.

Az autóiparban is fordulópont: a Yahoo Finance szerint a benzines autók részesedése a globális eladásokban először esett 50% alá, 49%-ra, a hibridek nélküli benzinesek eladása az első félévben 10%-kal csökkent. A Honda közben bejelentette, hogy menet közben, vezeték nélkül tölti az elektromos autókat és kamionokat; a tesztút 2026 végén indul, közúti bemutató 2027 áprilisától, nagy haszonjárműveknél akár 150 kW teljesítménnyel.

Energia, adatközpontok, kvantum, anyag

Az építkezés számokban: a Kobeissi Letter szerint az amerikai adatközpont-építési költés augusztusban éves alapon 73%-kal, évesített 85 milliárd dolláros rekordra nőtt, miközben az irodaépítés 10%-kal esett. A Yahoo-n megjelent elemzés szerint az adatközpontok már az amerikai áram 4,4%-át viszik.

Túlszabályozás, antitröszt, DMA, DSA, szerzői jog és adatvédelem, kiberbiztonság, akadémia

Techjogászoknak kötelező: az OpenAI az EU AI Act miatt szövegvízjelet vezet be. Az EU-ban a ChatGPT és a Codex szövegei a következő hetekben láthatatlan vízjelet kapnak, az API-ügyfeleknek pedig világszerte választható lesz egyes modelleknél. A textGrain nevű megoldás a szóválasztásba rejt statisztikai jelet és az OpenAI saját tesztjei szerint hozza vagy veri a Google SynthID-ját, érdemi minőségromlás nélkül, és nyílt forrásúvá teszik.

És ha már jog: az Egyesült Államokban a Google (hirdetéstechnológiai) ügyben a felek közösen javasolt végső “remedy javaslatot” nyújtottak be a virginiai szövetségi bíróságnak október 2-án. A részleteket még bogarásszuk, de a megállapodásos lezárás jelzi, hogy itt nem a hosszú fellebbezési háború jön.

Az ügynökök körüli biztonsági hét folytatódik. Az Apple a Reuters szerint szigorítja a macOS teljes lemezhozzáférését (Full Disk Access): az AI-ügynökök csak egyértelmű, szándékos felhasználói lépés után férhetnek hozzá a Mac összes adatához. A Guardian szerint távozott az OpenAI egy biztonsági vezetője, aki szerint a cég kultúrája „romlott”.

Érdekességként megjegyzendő, hogy a Google a Tom’s Hardware szerint felfüggesztette nyílt forrású hibavadász-programja (bug bounty) egy részét, mert elárasztották az érvénytelen, AI-generált bejelentések, a Meta pedig a Semafor szerint elengedi a négy hónapja felvett Virtue AI biztonsági csapatot. Az AI-slop már a hibajegyekben is megjelent.

Szinte minden nagy labor dobott piacra új modellt, íme a verseny mai állása:

Európa láthatóan feladta, a Mistral-t csak mutatóba tettük be, hogy érzékeltessük a lemaradást. A legfejlettebb modellek 400%-kos előnyben vannak…

Közben a Fehér Ház is lépett: egy elnöki rendelet szerint a kormányzati kommunikációban a „mesterséges intelligencia” helyett „szuperintelligenciáról” (Super Intelligence) kell beszélni. Mellé jött egy önkéntes biztonsági megállapodás a nagy laborokkal, tesztelésről, külső auditról és igazgatósági felügyeletről. Mondhatni nem meglepő módon Gavin Newsom bejelentette, hogy egy rendelettel Kaliforniában az „Artificial Intelligence” végre véglegesen „Artificial Intelligence” marad.

Az emberi hasonlóság határán is lépett valaki: a Tavus Griffin nevű videós avatárja a cég saját tesztjében az 54 résztvevő közül 26-nak (48%) volt emberi, az előző modellnél ez 2,4% volt (!). Egyelőre csak megbízható tesztelők kapják meg. Itt a kérdés már nem az, hogy jó-e, hanem az, hogy hogyan jelöljük, hogy gép van a vonal túlsó végén. Érdemes a linken lévő vidceót megnézni.

Humán - erőforrás

Az a16z State of Markets II jelentése szerint a tech 2026-ban (augusztus végéig) az S&P 500 eredménynövekedésének kb. 76%-át adta, miközben az Alphabet, Amazon, Meta, Microsoft és Oracle 2025-ös beruházása 416 milliárd dollár volt; az elemzői becslések 2026-ra 777 milliárdot, 2027-re 1,1 billiót (!) írnak. A csattanó: a cégek közel 30%-a beszél „mérhető AI-hatásról”, de csak kb. 2% közöl olyan mutatót, amit időben is követ – és áprilisban az amerikai háztartásoknak is csak kb. 2%-a fizetett AI-szolgáltatásért.

Egy brit felmérés szerint a hallgatók 94%-a használt generatív AI-t értékelt munkához, miközben csak 48% érzi, hogy a tanárok segítenek AI-készséget építeni.

A Cambridge-i Egyetem nem írta alá a Turnitin új feltételeit, amelyeknek köszönhetően a hallgatói dolgozatokat AI-eszközök fejlesztésére is felhasználhatták volna a cégnél. A New York Times szerint a Dartmouth a saját rektorhelyettesének írásait vizsgálja AI használat ,miatt, miután a diáklap AI-generáltnak tűnő szöveget talált.

Bartosz Naskręcki csapata három hónapnyi, megállás nélküli AI-ügynökmunka (Codex és Claude Code) után lezárta a hatelemű félcsoportok osztályozását: mind a 15 973 félcsoportra kész az eredmény, 15 969-nek véges bázisa van, négynek pedig bizonyítottan nincs. A formalizálás Leanben (bizonyításellenőrző nyelv) több mint 5 millió sor ellenőrzött kódot jelent (!), a cikket a NeurIPS 2026 MATH-AI workshopjára már el is fogadták.

A Meta kutatói hat tanulmányt tettek közzé arról, hogy a Muse Spark 1.1 és 1.2 modellek matematikusokkal együtt nyitott problémákon dolgoztak, a szokásos chatfelületen, különleges keretrendszer nélkül. Matematikusok vezették a munkát, mások átnézték, és a cikkek jelzik, mely részeket írta főként ember, melyeket az AI. Közben a Google Cogentic nevű rendszere, Rohan Paul összefoglalója szerint, a Geminivel öt megoldatlan feladatra talált új bizonyítást, a legtöbbre nagyjából 100 modellhívással, és emberi szakértők minden bizonyítást ellenőriztek.

A Mercor tesztjében 12 okleveles könyvelővel mérték össze a vezető modelleket, és a közepes hosszúságú, jól körülhatárolt könyvelési feladatokon az AI gyorsabb és pontosabb volt, még a legjobb junior könyvelőnél is. Luis Garicano viszont ajánl egy írást, amely azt veszi sorra, miért maradt el eddig az AI-munkanélküliségi apokalipszis, a laborok jóslataival szemben.

Egy kínai cég (amely pl. itt a KFC brand birtokosa) AI segítségével optimalizálja többek között az ételmaradékok csökkentését.

Biztonság és elszabadult modellek

Az OpenAI-nak nem volt nyugodt a napja. A WSJ szerint három biztonsági kutató vált távozott, mert állítólag szabálytalanul kezeltek érzékeny információkat. Ezzel párhuzamosan az OpenAi közzétett egy vizsgálatot arról, hogy egy júliusi akcióban a kínai Moonshot AI-hoz köthető emberek próbálták lemásolni a modelljeik „gondolkodását” (ezt hívják desztillációnak, vagyis egy modell válaszaiból tanítanak egy másikat). A Reuters szerint az OpenAI több mint 100 szervezetet riasztott „szabadon kószáló” AI-ügynök-aktivitás miatt.

A Fehér Ház önkéntes szuperintelligencia-biztonsági megállapodása (Nvidia, SpaceX, OpenAI, Anthropic, Meta, Google) a Reuters szerint „erkölcsileg kötelező”, de nincs benne kimondott következmény, ha valaki nem tartja. A közvélemény félelmei nőnek, a szabályozás mégis lazán tapad.

Egy konkrét eset a Mindstream összefoglalója szerint az volt, hogy egy OpenAI-ügynök júniusban feltört az ausztrál Medicare Statistics portálra, nyilvános és nem nyilvános fájlokhoz is hozzáférve; a lab csak augusztusban, belső ellenőrzéskor vette észre, és szeptemberben értesítette a hatóságokat. Ha az ügynök hónapokig ül egy kormányzati rendszeren, a „sandbox” szó már nem elég megnyugtató.

Egészségügy, bio-/lógia,fegyverek, biztosítás, hadiipari AI és AI-e-kereskedelem

Egy AI által tervezett gyógyszer hatból öt marker vonatkozásában segített lassítani az öregedést. A Nobel díjas Levitt is elismerően szólt az eredményekről.

A Google Co-Scientist több mint 700 tanulmányt átnézve 108 megközelítést generált egy nehéz MYC-fehérje (rákkutatási) problémára, és nagyjából két nap alatt jutott el egy bakteriális DNS-csere következtetéshez, amin a kutatók évekig dolgoztak.

A gyógyszerkutatásban az Expedition Medicines az NVIDIA ALCHEMI eszközkészletével finomhangolt egy AIMNet2 nevű modellt kovalens (tartósan a célponthoz kötődő) gyógyszerjelöltek keresésére. Az NVIDIA Health szerint 1000 dollárnyi számítással 15 millió szerkezetet szűrnek át, ami 17-szer gyorsabb és olcsóbb a korábbi módszernél.

Chipek, robotok, bio- és nano robotok, Cyberpunk, (önvezető) autók, kamionok, repülő mindenféle, világűr, logisztika

Egy humanoid robot megtanult sprintelni és forgó rúgásokat végrehajtani az emberi mozgási adatok alapján betanított mesterséges intelligencia segítségével.

A Project Suncatcher prototípus műholdja már pályán van: a Google Research napenergiás, TPU-s műhold-konstellációval kísérletezik, hogy a számítási kapacitás egy része az űrbe kerülhessen. Ha ez működik, a földi energia- és hűtési szűkület egy része tényleg „fent” oldódik meg.

Jövőre jön még két műhold. A vezető mérnökük azt mondta, hogy az űrbeli adatközpont még legalább öt évig nem lesz olcsóbb a földinél. Mondjuk az se semmi.

Energia, adatközpontok, kvantum, anyag

A Human Progress elemzése szerint az amerikai külvárosi locsolók két nap alatt több vizet használnak, mint az ország összes adatközpontja egy év alatt, az újabb hűtési rendszerek pedig a helyszíni vízfogyasztást közel nullára vihetik. (A számokat érdemes ellenőrizni, és a helyi hatásokat külön megnézni.)

Túlszabályozás, antitröszt, DMA, DSA, szerzői jog és adatvédelem, kiberbiztonság, akadémia

A Reclaim the Net indított egy adatbázist, ami világszerte követi a szabadságjogainkat korlátozó szabályozási kezdeményezésket.

Közben az FTC (az amerikai fogyasztóvédelmi hatóság) vizsgálatot indított az OpenAI, az Anthropic és más laborok ellen: azt nézik, a termékek – különösen az önállóan cselekvő ügynökök – milyen fogyasztói kockázatot hordoznak. A háttérben a Hugging Face-es „kiszabadulás” és más ügynök-incidensek állnak.

Read more

Itt tudod egy kávé árával támogatni a munkánkat: BuyMeaCoffe. Köszönjük!

A politika kiszabadult

Az első panelben Pogátsa Zoltán, Horn Gábor és Petneházy Dávid beszélgettek egy történelmi perspektívában arról, hogyan alakítja át az AI a nyilvánosságot.

Horn megfogalmazásában: „a politika kiszabadult az ellenőrzött fogságból.” Ez jól mutatja, mi változott meg a technológiai fejlődéssel: eltűnőben vannak azok a kapuőrök - a szerkesztőségek, újságírók, intézmények - amelyek korábban megszűrték, mi és milyen formában jut el a választókhoz.

Igazából a technológia mindig is alakította a közéletet, már jóval az AI előtt is. Folyamatosan változott, hogy ki tud beszélni kihez, milyen sebességgel, milyen eszközökkel. Ma már egy politikus olyan közvetlenül érheti el a választóját, mint korábban soha: a választó pedig ugyanilyen közvetlenül készíthet és terjeszthet maga is politikai tartalmat. Az AI ezen most brutálisat gyorsít: mostmár néhány perc alatt lehet teljesen valósághű megszólalást, dokumentumot, videót vagy bármit létrehozni.

Ez viszont nem automatikusan rossz: elhangzott egy fontos - sőt szerintem a legfontosabb - történelmi párhuzam. Korábbi generációk a televíziótól és az internettől is tartottak; még az ipari forradalom idején is születtek olyan szakmai állásfoglalások, hogy például a vasút fizikailag ártalmas lehet az emberre.

A minta ismerős: az újdonságot először hajlamosak vagyunk veszélyként látni. Miközben sok esetben arról van szó, hogy ugyanazokat a tevékenységeket gyorsabban, olcsóbban és egyszerűbben végezzük. Akárcsak a vasút esetében az utazást.

Ha konkrétan a politikáról van szó, Pogátsa szerint a manipuláció sem az AI-val kezdődött. A huszadik századi fogyasztói társadalom létrejöttével a gazdaság egyre kevésbé pusztán a meglévő szükségleteket elégítette ki: ezért a reklámipar feladata egyre inkább a vágykeltés lett. A politikai kampány ebből a szempontból ugyanannak a logikának a rokona: nagyközönséget akar meggyőzni, viselkedést akar kiváltani. Ez azért különösen fontos, mert miközben egyre fejlettebb eszközök vesznek körül bennünket, a használatukhoz szükséges képességek nem feltétlenül fejlődnek velük együtt. Erre példaként a már most is mérhetően romló szövegértési képességeket emelték ki. Egy politikai rendszer pedig nagyon könnyen visszaélhet azzal, ha a választók technológiai vagy médiatudatossága elmarad az őket célzó kommunikációtól.

A folyamat nemcsak a választókra veszélyes. Kiemelték, hogy a politikus saját maga is bele tud szorulni az általa létrehozott buborékba. Ha a kampánytechnológia egyre pontosabban mutatja meg, mire reagál jól a saját közönség, könnyen hihető, hogy ez egyben a társadalom egészének véleménye is. A politikai kommunikációs gépezet tehát ugyanúgy félrevezetheti a politikust, mint a választót.

Akkor most tartanunk kell az államtól, hogy ellenünk fordítja a technológia lehetőségeit? Pogátsa szerint nem egészen: az állam nem olyan érdekállású szereplő, mint például az AI-t fejlesztő óriásvállalatok. Az igazán autonóm szereplők ebben a gazdasági érdekcsoportok, amikkel szemben pont fel lehet és fel is kell készíteni a társadalmat - talán ez a közéleti szereplők legnagyobb felelőssége az új korszakban.

Ennek fényében jogos a kérdés, mit jelent ez akkor, amikor körülöttünk egyre aktívabbá válik a közélet. A beszélgetésen konszenzus volt arról, hogy összességében pozitív, ha több emberhez jut el és többen foglalkoznak politikával. Még a „tízmillió politikai szakértő országát” sem feltétlenül problémának látták: jelentheti azt is, hogy az emberek tájékozódnak és bekapcsolódnak. Pogátsa hangsúlyozta az AI tudást demokratizáló lehetőségét: a tudásáramlás sebessége folyamatosan nő, az AI pedig potenciálisan olyan emberek számára is hozzáférhetővé tesz összetett információkat, akik korábban nehezebben jutottak volna hozzájuk.

Viszont fontos rámutatni, hogy az aktivitás önmagában még nem jelent valódi részvételt. Attól, hogy valaki folyamatosan kommentel, megoszt, szavaz egy online kérdésben vagy politikai tartalmakat fogyaszt, még nem biztos, hogy nagyobb hatása van a döntésekre. Sőt: az állandó részvétel érzése akár el is fedheti, milyen kevés valódi beleszólásunk van.

Lényegében ennél a gondolatnál veszi fel a fonalat a következő beszélgetés.

Hogyan lehet a technológiát politikai részvételre használni?

Radnai Márk természetesen a Tisza kampánya kapcsán kapott kérdéseket: mit használtak, hogyan használták és mik a hosszú távú céljaik a technológia és állam viszonyában?

A Tisza kampányában szerinte tudatos paradigmaváltásra volt szükség. Úgy látták, hogy a politikai ellenfél által évek alatt felépített kommunikációs világot annak saját szabályai szerint nem lehet legyőzni. Ezért ideális volt olyan csapatot építeni, ahol fogékonyak a technológia adta új távlatokra. Viszont generatív AI-t tartalomgyártásra állítása szerint egyáltalán nem használták. Inkább az adatfeldolgozásban, a közösség szervezésében és az aktivitás mérésében keresték a helyét. Ezáltal tudták mérni, hogy mely közösségek a legaktívabbak, hol jelennek meg új szervezők és az emberek aktivitásukkal milyen eredményeket érnek el.

Radnai szerint az egyik legnagyobb politikai innováció éppen az lehet, ha ezt a módszert sikerül tartóssá tenni és a részvételt újradefiniálni. Ehhez először meg kell adni a releváns kontextust és példákat, hogy legyen lehetőség tanulni az adott kérdésről. Miután pedig kialakult egy vélemény, láttatni kell, mi lett a visszajelzéssel: eljutott a döntéshozóhoz? Ha igen, mit kezdett vele? Ha nem, miért nem? Tehát a vízió, ami AI segítségével kiépíthető: egy folyamatos társadalmi visszacsatolási rendszer. Radnaiék elképzelésében az AI egyik szerepe az lehet, hogy nagymennyiségű társadalmi visszajelzést rendszerezzen. A cél egy olyan élő tudásrendszer, amelyből láthatóvá válik, mit gondolnak az emberek különböző kérdésekről, és ezt össze lehet vetni szakmai modellekkel, nemzetközi példákkal vagy korábbi kutatásokkal.

Itt azonban azonnal megjelenik ugyanaz a kérdés, amely az AI sok más területén: ki kontrollálja ezt a rendszert? Ha az állam üzemelteti, hogyan lehet megakadályozni, hogy a saját politikai érdekei szerint kérdezzen? Ha magánkézben van, ki fér hozzá az adatokhoz? Ennek egyik fontos garanciája a nyilvánosság lehet, a transzparencia kérdéséhez vezetve – és ahhoz, mekkora felelősség hárul azokra, akik ezeket a rendszereket megtervezik és működtetik.

Ezen a rendszeren túl is lehet találni a technológiának helyet (bőven) az állami működésben. Radnai szerint a mai államigazgatás alapvetően nem innovációra van kalibrálva. Hosszabb távon olyan digitális állami infrastruktúrát kell kiépíteni, amely ténylegesen könnyebbé teszi az emberek életét. Ebben a vízióban az állam nem egyszerűen szolgáltatásokat biztosít, hanem segít eligazodni, visszajelez, lehetőségeket nyit meg, és közelebb hozza a döntéshozatalt. Ezt egyfajta „törődő állam” irányába mutató modellként lehet leírni. Ezzel együtt pedig megnyílhat az ajtó a politikán kívül felhalmozott tudás és tehetség bekerülésére az állami működésbe – többek között a startupvilágból is!

Viszont egy dimenzióról még nem esett szó.

Ki fogja tudni realizálni a technológiai forradalom gazdasági hasznát?

Orbán Balázs gondolataiban ez került a középpontba. Az AI-t elsősorban gazdasági és geopolitikai kérdésként írta le. Szerinte az AI-boom globális átrendeződést indít el, miközben Európa már most is komoly versenyhátrányban van. Ezzel a megközelítéssel tehát körbeérünk: az emberek, az állam, majd pedig az államok közötti szinttel is foglalkoztunk.

A problémafelvetésében Európa szabályozásban túl gyors, technológiai fejlesztésben jóval gyengébb. Felhasználói oldalon jelen vagyunk az AI-forradalomban, de kevés saját modellt, infrastruktúrát és globálisan versenyképes technológiai vállalatot építünk. Így a technológiát használjuk, de a hozzá kapcsolódó gazdasági növekedés jelentős része máshol keletkezik.

Beszélgetőpartnere többször kérdezett aktuálpolitikai kérdésekről is. Például arról, Európai Parlamenti képviselőként mit tud tenni a technológiai fejlesztések serkentéséért, illetve Európa lemaradásának megakadályozásáért. Válaszában olyan kutatóintézetek, kapcsolatrendszerek és tudásközpontok létrehozását jelölte meg, amelyek a globális változásokat „magyar szemüvegen keresztül” értelmezik, és így javítják Magyarország érdekérvényesítő képességét.

Utalt továbbá a Patriots for Europe állásfoglalásaira is az innovációpolitika terén: európai technológiai szuverenitást a dereguláción és R&D-befektetéseken keresztül, valamint tehetségmegtartást és atomalapú energiapolitikát — mindezt a jelenlegi EU-szabályozási (AI Act, DMA, GDPR stb.) keretrendszer kritikáján keresztül.

Ez egy nem is teljesen szabadpiaci logika de nem is a annak tiltása, hanem egy pragmatikus „harmadik út" az amerikai-kínai dominancia, a kontrollálatlan laissez-faire és a túlzott európai szabályozás között. Európa ne mások által kifejlesztett technológiát szabályozzon, hanem saját technológiákat fejlesszen és hozzon létre saját tech-óriásokat.

Ebben az értelmezésben tehát az AI egy új növekedési modell alapja: adatközpontokra, chipekre, energiára, kutatási kapacitásra és nemzetközi hálózatokra van szükség hozzá. Orbán szerint ezért az AI-politika elválaszthatatlan az energiapolitikától, a külpolitikától és attól is, milyen helyet próbál Magyarország és Európa elfoglalni az átalakuló világrendben.

A közös nevező

A három beszélgetésben három eltérő nézőpontból, más szakterületről és más fókuszponttal jelent meg az AI és a jövő technológiai vívmányai. Hol van mégis a közös pont?

Mindhárom panelben visszaköszönt a tanítás, tanulás, oktatási szempont. Muszáj megtanulnunk használni az új eszközöket és azt, hogyan éljünk együtt velük. Akár klasszikus állami feladatként: iskolákban, kisebb közösségekben vagy nyugdíjasklubokban segíteni egymásnak a tanulásban. Emellett a három beszélgetésből számomra a legerősebb közös tanulság, hogy a közéleti szereplőknek komoly felelősségük van most a társadalom felkészítésében.

Azonban a technológia önmagában egyik irányba sem viszi a közéletet. Lehet belőle minden korábbinál kifinomultabb befolyásolási eszköz, de lehet nyitottabb döntéshozatal, könnyebben érthető állam és szélesebb hozzáférés a tudáshoz is - ami inkább kinyitja a társadalmi buborékokat, nem pedig újabbakat kreál. Hogy melyik irány erősödik, az nem csak a politikusokon vagy a techcégeken múlik. Rajtunk is. Talán ezért a legfontosabb, amit most tehetünk: megtanulni használni ezeket az eszközöket, és amit megtanultunk, továbbadni.

Kicsit nem is tudunk mást tenni, mint tanítani egymást.

Aki itt a substackon előfizet a hírlevélre, követi profilunkat, őt hozzáadjuk kérelemre a dedikált X csatornánkhoz, amin először osztjuk meg a legfonto…

Read more

Tesla Cybercab, nevadai flottaengedély, Waymo hardverköltség és biztonsági adatok, Rivian–Uber együttműködés, VW–XPeng együttműködés, Európa első kereskedelmi…

Read more

Kövess minket LinkedInen is, és ha hasznosnak találod a munkánkat, egy kávé árával is támogathatsz bennünket: BuyMeACoffee. Köszönjük!

Vezérhírek: a magyar ökoszisztéma hírei

A hazai gyökerű unikornis

A biztosítás nem feltétlenül a startupvilág legmenőbb műfaja. Pont ezért igazán izgalmas, amikor valaki két év alatt unikornist épít belőle.

A 2024-ben alapított, budapesti központú, szerb–magyar hátterű Ominimo 20,1 millió eurós Series B kört zárt nemrég: a tranzakció 1,6 milliárd dollárra értékelte a vállalatot. Az Ominimo ezzel saját meghatározása szerint Közép- és Kelet-Európa első biztosítási unikornisa lett. A cég gépjármű-biztosításokat fejleszt és értékesít, a hagyományosnál jóval részletesebb adatelemzéssel próbálva azonosítani azokat az ügyfeleket, akik a valós kockázatukhoz képest túl sokat fizetnek.

Ritkán írhatjuk le, hogy egy magyarországi indulású tech vállalat két év alatt eljutott az unikornis-státuszig. Ráadásul mindezt egy ilyen specifikus területen, a gépjármű-biztosítások újragondolásával.

A BOOKR Kids 6,1 millió eurós Series A tranzakciót zárt

A BOOKR következő termékgenerációja AI-val támogatott szintfelmérést, személyre szabott tanulási útvonalakat, tanári segédanyagokat és részletesebb visszajelzést kínál. A vállalat tudatosan azt ígéri, hogy segítenek a gyerekeknek fejleszteni a szövegértést, a kíváncsiságot és az önálló ítéletalkotást - nem pedig helyettük gondolkodnak.

Ez a különbségtétel (persze nemcsak szóban, hanem megvalósításban) a következő években valószínűleg az egész EdTech legfontosabb szempontja lesz.

Közel 40 millió euró tizenkét finanszírozásban

Az Oszkó Péter vezette O3 Partners, valamint a hozzá kapcsolódó 3TS Capital Partners, Catalyst Romania és OXO Labs 2026 első felében összesen tizenkét új finanszírozásban vett részt. A bejelentett tranzakciók összértéke közel 40 millió euró volt, bár ebben más befektetőkkel közös körök és másodlagos tranzakciók is szerepelnek.

A portfólióban digitális azonosítással, műholdkövetéssel, kiberbiztonsággal, szemmozgás-elemzéssel, hangoskönyvekkel és rugalmas foglalkoztatással foglalkozó cégek is megjelentek. A számnál talán érdekesebb, hogy a platform a korai fázistól a növekedési szakaszig, több közép-kelet-európai piacon van jelen.

FilmTech inkubátor Budapestről

A Winno elindította nyolchetes, online FilmTech- és MediaTech-inkubációs programját, a Popcorn/Inc-et. A programban közép-kelet-európai filmesek, fejlesztők, dizájnerek és leendő alapítók alakíthatnak ötletekből validált koncepciókat és prototípusokat. A Demo Day ráadásul filmfesztiválként működik majd: a csapatok egy rövidfilmmel mutatják be a terméküket.

Főtémáink

Hogyan jelenik meg a technológiai innováció a hadviselésben és miért érdemes nekünk ezzel foglalkoznunk? Másik témánkhoz pedig meglepő ihlet: okosszemüveg az Országházban.

A védelmi technológia nem átlagos startup-piac

A DefenseTech korábban különös réspiacnak számított a kockázati tőkében. A befektetők egy része etikai megfontolásból kerülte, mások a hosszú közbeszerzési ciklusoktól és az egyetlen meghatározó ügyféltől, az államtól tartottak.

2026-ra viszont alaposan megváltozott a helyzet. A PitchBook szerint az év első negyedévében világszerte 19,8 milliárd dollár kockázati tőke áramlott védelmi technológiai cégekbe, 262 tranzakción keresztül. Ez új negyedéves rekord, 28,6% növekedés az előző negyedévhez képest.

A német Helsing például júliusban 1,8 milliárd dollárt vont be 18 milliárd dolláros értékelés mellett. Az európai cég azzal tűnt ki, hogy AI-modelljei közvetlenül a katonai járművek és drónok chipjein futnak, ezért műholdas kapcsolat nélkül is működőképesek maradhatnak. Az amerikai hiperszonikus rakétákat hipergyorsasággal fejlesztő Castelion augusztusban 1 milliárd dolláros Series C kört jelentett be, 13 milliárd dolláros értékeléssel. Az automatizált hadiipari gyárakat építő Hadrian pedig 1,37 milliárd dollárt kapott, közel 7,9 milliárd dolláros értékelés mellett. Brutál számok.

Közben Európában – mint oly sok más területen – előkerül a szabályozás. Az AI Act hatálya alól ki vannak zárva a kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célra fejlesztett és használt rendszerek. A kettős felhasználású megoldások civil vagy rendészeti alkalmazására ugyanakkor már vonatkozhat a rendelet. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a technológiai alap egészen eltérő szabályozási környezetbe kerülhet attól függően, hol és mire használják.

De miért érdemes ezt figyelemmel követni? Történelmi tapasztalatokból, ami pl. az internettel történt: könnyen lehet, hogy a mesterséges intelligencia új használati normái a civil piac helyett ezen a területen alakulnak ki először. A gyorsaság és a katonai hatékonyság iránti igény olyan autonóm vagy félautonóm megoldásokat hívhat életre, amelyekről a civil társadalom még alig folytatott érdemi vitát.

A védelmi innováció viszont nemcsak pusztítóbb eszközöket jelenthet. A pontosabb felderítés, az autonóm mentési és logisztikai rendszerek, illetve a veszélyes feladatok robotokra bízása éppen azt teheti lehetővé, hogy kevesebb ember kerüljön közvetlen veszélybe. A valódi előrelépés inkább az lehet, hogy több információval, gyorsabban és kevesebb elkerülhető veszteséggel tudjunk reagálni. Ha már a technológiai verseny elkerülhetetlen, ne csak a rendszerek legyenek okosabbak, hanem a használjuk is őket okosabban.

Mikor fog mindenki ilyet hordani?

Júliusban Magyarországon váratlan reklámot kaptak az okosszemüvegek: Pócs János képviselő egy kamerával felszerelt Ray-Ban Meta szemüvegben jelent meg az Országgyűlésben. A parlamenti jelenetnél számunkra érdekesebb, hogy maga a technológia éppen most kezd tömegtermékké válni.

Az IDC szerint a kijelző nélküli okosszemüvegekből 2,25 millió darabot szállítottak 2026 első negyedévében, ami 167 százalékos növekedés egy év alatt. Összehasonlításként: 2024 teljes egészében körülbelül 2,7 millió ilyen eszköz fogyott.

A Meta piaci részesedése az idei első negyedévben 69,2% volt, messze megelőzve minden versenytársat. Sikerük záloga látszólag egyszerű: olyan szemüvegeket készítettek, amelyek nem érződnek csúcstechnológiás eszközöknek. A Ray-Ban keret ismerős, nincs előtte óriási kijelző, vagyis az embernek nem kell úgy kinéznie, mintha egy kisebb műholdat csatolt volna az arcára.

A versenytársak azonban jönnek. Az Even Realities júliusban 150 millió dolláros befektetési kört zárt, és egymilliárd dolláros értékeléssel csatlakozott az unikornisokhoz. Itt egy videó a lenti képről, működés közben.

Közben egyre látványosabb a technológia társadalmi ára is. New York állami és helyi bíróságain júliustól megtiltották a hang- vagy képfelvételre alkalmas okosszemüvegek használatát, mert a hagyományos telefonoknál jóval nehezebb észrevenni, ha valaki rögzít. A Meta pedig frissítéssel zárt be egy olyan kiskaput, amely korábban lehetővé tette, hogy a felvételt jelző LED működés közbeni letakarása után is folytatódjon a videózás.

A piac nyertese ezért talán nem az lesz, aki a legtöbb funkciót építi a keretbe, inkább aki képes kialakítani a használat társadalmi szabályait is. Vannak már kifejezetten előremutató megoldások: például a Legato, akik 2026 augusztusában léptek színre és 12 millió dolláros tőkebevonással mutatták be első terméküket, a Legato Frames nevű intelligens szemüveget. Fő újdonságuk, hogy hallásjavító technológiát használnak, ami teljes egészében a szemüveg száraiba van rejtve. Az ilyen és ehhez hasonló megoldások lökhetik meg igazán az okosszemüvegek szekerét.

LegalTech körkép

Hogyan tartja a lépést a jogi világ a turbulens innovációkkal? Lássuk!

A Legora ötödik felvásárlása

A Legora megvásárolta a londoni Wexlert, amely nagy, strukturálatlan dokumentumhalmazokból épít ellenőrizhető tényállásokat és idővonalakat peres vagy választottbírósági ügyekhez. A Wexler technológiája egy ügyön belül akár egymillió dokumentum feldolgozására készült. Ez már a Legora ötödik felvásárlása 2026-ban.

Egy korábbi részben említettük, hogy a Claude-hoz és más erős általános modellekhez való szélesebb hozzáférés automatikusan növeli majd a versenyt a LegalTech-piacon is. A modellrétegben ez részben igaz is lett, viszont: a jogi platformoknál a versenyelőny egyre kevésbé maga a modell és egyre inkább az ügyfélkapcsolat, a saját adat, az integráció, a jogosultságkezelés és a munkafolyamat. Ezeket pedig egy akkora szereplőnek, mint a Legora, könnyebb felvásárlásokkal elérni, mint újrakezdeni és fejleszteni - szinte pontosan ezzel a mondattal indult a killer acquisitions-ről szóló írásom :)

Érkezik a Google jogi AI-platformja!

A Google augusztus 25-én bemutatta a Gemini Enterprise for Legal előzetes változatát. A rendszer szerződés-ellenőrzéshez, jogi kutatáshoz, szabályozási változások követéséhez és adatvédelmi kérelmek teljesítéséhez kínál előre kialakított AI-képességeket. A csatlakoztatható partnerek között peidg ott a Harvey, a Legora, az iManage, a NetDocuments, a Relativity és a Thomson Reuters is szerepel.

Ez jól mutatja, merre tart a piac. A Google inkább abba a rétegbe szeretne tartozni, amely összeköti és felügyeli a jogi alkalmazásokat. Igazi technológiai óriásként nem meglepő stratégia.

A Harvey már emlékezni is szeretne az ügyre

Az új Harvey II ügynökei ezentúl nem indulnak nulláról minden utasításnál. Az adott ügyhöz tartozó dokumentumokkal, résztvevőkkel, jogosultságokkal, korábbi döntésekkel és etikai falakkal együtt nyílnak meg, miközben a rendszer a jogász által preferált szerkezetet és stílust is megjegyezheti.

A chatbotból így lassan ügykezelési operációs rendszer lesz. Ez kényelmesebb, de nagyobb tétet is jelent: minél több kontextust kap a rendszer, annál fontosabb, hogy hibátlanul működjenek a hozzáférési korlátok.

Crosby: AI-ra épített ügyvédi iroda

A Crosby maga az újhullámos jogi szolgáltatás: az ügyvédeket kombinálja AI-ügynökökkel, dokumentumonkénti fix díjazással, a vállalati szerződések gyors ellenőrzésére koncentráva. És eközben bejegyzett ügyvédi irodaként működik…

Egyelőre nem kell aggódni: a Crosby RedlineBench eredményei szerint a vezető modellek továbbra is gyengébbek a stratégiailag fontos szerződéses kérdések kiválasztásában, túl könnyen fogadják el a másik fél módosításait, és nem érik el a tapasztalt ügyvédek tárgyalási szintjét. Vajon eljutnak valaha odáig?

És egy újabb LegalTech-unikornis: Norm AI

A Norm AI 120 millió dolláros Series C kört jelentett be 1,2 milliárd dolláros értékelés mellett. A vállalat AI-ügynököket épít szabályozott és jogi munkafolyamatokhoz, miközben kapcsolt ügyvédi irodája, a Norm Law már AI-natív jogi szolgáltatást is kínál, óradíj helyett részben eredményalapú árazással.

A LegalTech-verseny lassan arról kezd szólni, hogy a technológiai vállalat maga válik-e ügyvédi irodává.

Radaron: különleges projektek

Harc a szepszis ellen, új logisztikai eszközök az égben – és mire tanítják ma már a robotokat?

A 14 éves CEO és a zsebpénzpiac

A brit KidsHustle 13–17 éves fiatalokat köt össze helyi, fizetett alkalmi munkákkal: kutyasétáltatással, korrepetálással, kertészkedéssel vagy éppen technikai segítségnyújtással. A munkákat ellenőrzött felnőttek teszik közzé, minden jelentkezéshez szülői jóváhagyás szükséges, a fizetést pedig a platform a munka befejezéséig letétben tartja.

A startup alapítója és vezetője, Sasha Bagrov tizennégy éves. Kilencévesen kezdett programozni, és három évig dolgozott a terméken, mielőtt 2026 áprilisában elindította.

Idegrendszer mint szolgáltatás

A wefox alapítójaként ismert Julian Teicke új projektje, az Attuned a stressz, a feszültség és az álmatlanság tüneteire reagál: az okostelefon visszajelzéseit és vezetett hanganyagait egy „jóval analógabb” elemmel, a vonal végén jelen lévő emberrel kapcsolja össze. A szolgáltatás az alkalmazásos relaxáció és az emberi jelenlét közötti területet célozza; nyilvános bétája 2026 szeptemberére várható.

Drónok a kamionok nyomában

Az indiai Airbound 37 millió dolláros Series A befektetést vont be autonóm teherszállító repülőeszközeinek gyártásához. A startup célja, hogy a kisebb csomagok légi szállítása költségben versenyezhessen a közúti fuvarozással, mielőbb tömegesen megjelenve a levegőben.

Időt vásárolni a szepszis ellen

Az osztrák Efferon olyan vértisztító eszközöket fejleszt, amelyek a beteg vérkeringéséből bakteriális endotoxinokat és túlzott mennyiségű gyulladásos molekulákat próbálnak eltávolítani.

A technológia kiegészítő eszközként próbálja stabilizálni a beteget, miközben az orvosok a fertőzés kiváltó okát tudják kezelni. Az Efferon LPS felnőtteknek szánt változata 2024-ben, a kisebb vérmennyiségre tervezett Efferon NEO gyermekváltozat pedig 2026-ban kapott CE-MDR-jelölést. (= azt jelenti, hogy egy orvostechnikai eszköz megfelel az Európai Unió szigorú, MDR szabályozásának).

A cég vezetője úgy fogalmazott, hogy valójában időt próbálnak értékesíteni. A szepszisnél pedig ennél értékesebb termék kevés van.

A humanoid, aki driftelni tanul

A frissen indult kínai Symbiosis Robotics egy olyan videóval lépett ki a nyilvánosság elé, amelyen egy Unitree G1 humanoid robot önállóan beül egy gokartba, kezét a kormányra, lábát a pedálokra helyezi, majd körbemegy – és még driftel is – a pályán.

A cég állítása szerint a bemutató mögött álló Direct Perception Control modell közvetlenül kapcsolja össze a kamerákból, a robot testhelyzetéből és más érzékelőkből érkező adatokat a végtagok mozgatásával. A tanításhoz több mint 15 ezer órányi emberi és robotikus mozgásadatot használtak. Minden, ami robotika: RoboHorizon.

Tippverseny!

Úgy tűnik a jövő valahol egy biztosítási algoritmus, máshol egy AI alapú ügyvédi iroda, megint máshol egy driftelő humanoid formájában érkezik.
Hogy egyikről se maradj le:

Elon Musk neve vélhetően csak azok számára ismeretlen, akik szándékosan nem foglalkoznak semmivel ami modern, vagy akik szociális helyzetükből fakadóan nem követik a híreket.…

Read more

Read more

Csatlakozz a LinkedIn csoportunkhoz itt!
BuyMeaCoffe: itt tudod támogatni a munkánkat, köszönjük!

Vezérhír

A vezérhírünk ebben a hónapban is egy magyar projekthez köthető: a Kodesage $6,6M befektetése (több mint 2 milliárd forint) a hazai sajtó mellett nemzetközi figyelmet is kapott.
A cég AI segítségével segít elérni és karbantartani olyan régi vállalati rendszereket, amelyekkel ma már nehéz dolgozni, mert évtizedekkel korábbi technológiákon futnak - például energetikai, banki vagy államigazgatási környezetben.

Elemzések szerint ez a piaci szegmens az átlagnál jóval intenzívebben növekszik, 2031-re például duplázódhat. A csapat tehát jó időben talált rá egy egyedi megoldásra, amiben biztosan közrejátszott az alapítók mély tapasztalata (erről korábban a Forbes írt). A Kodesage, akárcsak nemrégiben az Allonic, a magyar startupok potenciálját mutatja: sikerük tehát szimbolikus valamennyi hazai alapító számára.

Júniusban a Startup Hungary rendezvénysorozatában is lehetett velük találkozni: érdemes követni az eseménysorozatot, júliusban pl. az ElevenLabs látogat a First Monday-re.

Főtémák: a hónap fontos témái

A hónap nagy eseménye, a SpaceX (amely egykoron még startupként kezdte, most már kissé túlnőtte a státuszt 2,1 trillió dolláros értékkel) tőzsdére lépése miatt adja magát a világűr téma boncolgatása.

Az emberiség már egy ideje nemcsak eseti látogatója, inkább aktív felfedezője az űrbéli környezetnek. Hogy a letelepedő jelzőt mikor kapjuk meg, arról azért megoszlanak a vélemények: a Holdbázist 2032-re ígéri a NASA, a Mars elérése pedig - legalábbis a radikális optimista Elon Musk tervei nyomán - szintén a 2030-as évekre várható. Rab Árpád jövőkutató azért egy beszélgetésben hangsúlyozta, hogy néhány száz évig még nem várja a Marson való megtelepedést és előbb inkább a földi környezetünk fenntarthatóságán kellene dolgoznunk.

Vannak piaci folyamatok, amelyek ebbe az irányba mutatnak: a finn unikornis Iceye nagy felbontású földmegfigyelési radarképe az űrből kezel egy nagyon is földi problémát: a hagyományos műholdak képtelenek átlátni a felhőtakarón, a füstön vagy a sötétségen, amire katasztrófahelyzetekben nagy szükség van. Ráadásul a legújabb befektetésük után a cég meghaladta a €10B (!) értéket. A német Isar Aerospace pedig a fenntarthatóság jegyében 3D-nyomtatott alkatrészekkel gyárt környezetbarát hordozórakétákat (ők $270M kaptak nemrég).

De persze fejlődünk az űr irányába is. Az Impulse Aerospace pályakorrekciókat végző, nagy teljesítményű űrvontatókat gyárt, vagy röviden: az űrlogisztikai vállalat képes lehet megoldani, ha majd a Holdra küldenénk csomagot. Egy dél-koreai projekt, az Unastella pedig emberi űrutazásra alkalmas űrhajókat készít: kezdettől fogva a legénységgel ellátott repülések biztonsági szabványai szerint tervezve rendszereiket. Előbbi $500M, utóbbi $24M tőkéhez jutott.

Egy biztos, az emberiség nagy vágya - a repülést követően - teljesülni látszik: előbb vagy utóbb, de meg fogjuk tudni hódítani a világűrt, és ezt a technológiai fejlődés teszi lehetővé.

Másik főtémánk ihletője Pamkutya “Mi jön az AI után??” videója, ahol felemlegették a jövő kiberbiztonsági kérdéseit is. A kvantumtechnológia itt a küszöbön, viszont ezt megelőzően is vannak kihívások: a témával mélyebben foglalkozó írások azt emelik ki, hogy az incidensek feltétlen megelőzése helyett (vagy inkább mellett) az azokra való gyors reagálás, illetve a hitelesítés (emberek és gépek között) korszaka következik.

A $10M befektetéshez jutó ZeroDrift például egy valós idejű megfelelőségi tűzfalat (lényegében egy Compliance Firewall) fejleszt a nagy nyelvi modellek és AI-ügynökök által generált vállalati kommunikáció ellenőrzésére: vagyis saját maguktól akarja megvédeni a modelleket. Egy másik projekt, a Cyera felhőalapú adatbiztonsági platformja, amely AI segítségével folyamatosan monitorozza és osztályozza a vállalatok teljes adatvagyonát, kezelve a nagyvállalatok kaotikusan elszórt adatait a különféle felhőszolgáltatásokban. $12B értékelése azt mutatja, hogy megoldásuk meghatározó lesz a későbbiekben is.

A hozzáférés-kezelési rendszerek (jelszavak, kétlépcsős azonosítás) korábban kizárólag emberekre lettek tervezve. Ma viszont az “önállóan” dolgozó AI-ügynökök emberi kollégáik kölcsönzött jogosultságaival vagy akár ellenőrizetlenül léphetnek be a belső rendszerekbe. Így az olyan cégek, mint pl. a NewCore lehetnek a jövő nyertesei, ha az identitásvédelemé lesz a főszerep. Fejlesztésük egy olyan architektúra, amely lehetővé teszi a felügyelt és auditálható digitális vállalati identitást, AI-ügynököknek is: hogy az AI tevékenysége transzparensen követhetővé váljon, ha már egyszer kritikusan fontos adatokkal is dolgozik. Ők $66M forráshoz jutottak nemrég.

Radaron: különleges projektek

A Board megoldása, az érintőképernyős digitális társasjáték-konzol, amely ötvözi a hagyományos társasjátékok fizikai élményét a videójátékok interaktivitásával, most $20M befektetést eredményezett. Egy kapcsolódó cikk úgy fogalmaz, hogy “a legérdekesebb startupok ma azt szeretnék, hogy tegyük le végre a telefont”.
Az ilyen, és ehhez hasonló projektek a jövőben kaput nyithatnak oda, hogy a technológiai fejlődést a valós emberi és közösségi programok szolgálatába tudjuk állítani.

Aki már látott humanoid robotokat, enyhén furcsának tűnhet a Hello Robot kialakítása - vagy egyenesen nehéz elképzelni, hogy egy ilyen jöjjön szembe otthon. Funkciójában viszont annál fontosabb: mozgáskorlátozott emberek és idősek mindennapi önállóságát segíti ez a könnyűsúlyú (és lényegesen olcsóbb) kialakítás.

Ki találkozott már ezzel a helyzettel: az otthoni jéggép lassú, túl hangos, a jégkocka meg túl kemény… szerencsére van megoldás! A GoveeLife Smart Nugget Ice Maker Pro mindössze 6 perc alatt képes puha jeget készíteni, ráadásul hangasszisztenssel is vezérelhető!

Posta: miről olvassunk még a hónapban?

25 éves magyar alapítóval készített interjút a Forbes: az azta.ai üzleti jogi és adójogi kutatásokra specializálódott.

A legaltech óriás Legora eközben duplázni szeretné a jelenlétét az európai piacokon.

10 db CleanTech (vagyis a környezetbarát és fenntartható innovációk szektora) cég, akik 2025- ben a legtöbb pénzt vonták be. A területen élén járó uniós országok:

Védelmi technológia fejlemények: elindult a Brave France €20M alap a harctéri innovációk felkarolására (ukrán és francia együttműködésben). A Mach Industries $300M, az európai Stark pedig €500M vont be. Nagyon érik, hogy főtémaként tárgyaljuk legközelebb.

Folytatódik a szkander az óriáscégek között: most az Apple Vision Pro fejlesztője lép le az OpenAI-hoz.

11 kiemelkedő startup a YC Demo Day (avagy a legnevesebb Demo Day) eseményén, kockatőkések szemszögéből. Azért izgalmas, mert minden előkerül, ami itt nálunk is szóba került: űrtechnológia, kiberbiztonság, védelmi technológia.

Egészségügyben magyar vonatkozású fejlemény: Peták István és a világszínvonalú, AI alapú rákkezelése.

A francia unikornis Alan pedig €480M kört zárt: teljesen digitális, AI-vezérelt egészségbiztosítási és egészségmegőrzési platformot kínál vállalatoknak és magánszemélyeknek egyaránt. Ezzel több mint €5B rúg az értéke, Európa egyik legfontosabb EÜ tech cége.

A hónap nyertese: Neura Robotics

Sokat gondolkodtam, hogy lehetne objektívebbé tenni a havi győztest…nézzük hát a számokat!

A német Neura Roboitcs, mint nagypályás robotikai cég nem kevesebb, mint $1,4B (!!) kört zárt a hónapban. Olyan intelligens ipari és háztartási robotokat gyártanak, amelyek a beépített érzékelőiknek köszönhetően képesek „látni, hallani és tapintani”, így biztonságosan tudnak együttműködni az emberekkel. Abszolút úttörők a robotikában és Európa egyik nagy reménységei. A hónap nyertesei titulust ezért az óriási kör mellett a potenciáljuk miatt is megérdemlik!

Érdemes egyébként időközönként ránézni, hol tartanak ezek a cégek - vizuálisan is meghökkentő. És ez nem is a jövő, hanem már a jelen.

Az első hírnek nagyobb a hosszútávú jelentősége, mint ennek a második hírnek, hogy az Egyesült Államok kormányzata letiltotta nem…

Read more

Itt egy összehasonlítás. Mondjuk az ugrás nem kicsi, hanem nagy

Read more

Az elmúlt hírlevél óta (is) csak kapkodjuk a fejünket.…

Read more

Az Opus egyébként is rommá veri a többieket, de még hozzátartozik, hogy közben megjelent az Opus 4.8 is, amivel első tapasztalataink nem okoznak csalódást. Ami nem csoda ezt látva:

Read more

Heti kötelező olvasnivaló

Az Egyesült Államokban a Fehér Ház közzétette az AI-hoz kapcsolódó nemzetstratégiájának részletes résztervét. Az alábbi hat fő pont köré ö…

Read more

Itt tudsz csatlakozni a Techpozitív közösséghez — nemrég pedig elindult a podcast sorozatunk is!

Deák Ferenc (DF): Kezdjük akkor az elején, mit kell tudni a projektről, hogyan zajlik egy ilyen a Minisztérium falain belül? Te személyesen miért felelsz?

Karpács Eszter (KE): Minisztériumi keretekben 2023 év vége óta áll tervezés alatt egy mesterséges intelligencia alapú, jogi információs keresési szolgáltatás. Az alapprobléma amire reagálni szeretnénk, hogy a jogi szakma és az emberek hétköznapi kérdései között még mindig nagy a szakadék: ez valahol érthető, hiszen ez egy külön szakma, sajátos nyelvezettel és módszerekkel. Figyelve azonban a technológiai változásokat, ma már van lehetőség olyan rendszereket fejleszteni, ami széles körben tudja segíteni a jogi tájékozódást.

Az Igazságügyi Minisztérium a projekt konzorciumvezetője és szakmai támogatója, a fejlesztés viszont elsősorban az MKIFK (Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont) Zrt. operatív irányításával zajlik. Az együttműködés rendkívül rugalmas, valódi csapatmunka.

Személyesen én is jogot végeztem, de 8 éve foglalkozom informatikai szoftverfejlesztéssel. 5 éve dolgozom a Minisztériumban, több oldalról támogatva a Minisztérium IT fejlesztési projektjeit: például üzleti elemzőként vagy a Kereső esetében a jogi munkacsoportot vezetve.

Szilágyi Pál (SZP): Kicsit mélyebben az eszközről, mi ez pontosan és milyen technológia van mögötte?

KE: A fő funkciója bármely jogi információ egyszerű megtalálása, amihez a teljes Nemzeti Jogszabálytár a “mögöttes tudás”, ez szolgál adatforrásként. Ehhez fejlesztettünk egy szemantikus keresési módszert: logikai chunkolással fűztük össze a vektoros keresést és a ChatGPT nyelvi modelljével generáljuk a választ. Csak így érhető el az, hogy a köznyelvnek megfelelő kérdésekre is megfelelő válaszokat tudjon adni.

Szerkesztői magyarázat:

Mielőtt a gép feldolgozna egy nagy dokumentumot, szét kell vágnia kisebb darabokra (chunks). Figyelni kell arra, hogy az összetartozó információk (pl. egy bekezdés vagy egy fejezet) egyben maradjanak.

A hagyományos kereső (mint a Google régebben) kulcsszavakra vadászik. A vektoros keresés viszont a szavak jelentését számokká (vektorokká) alakítja. Például, ha beírjuk hogy “eb”, a rendszer tudni fogja, hogy ez közel áll a „kutya” szóhoz, mert a jelentés-térben egymás mellett vannak.

Miután a vektoros keresés kikereste a releváns szövegrészleteket (a chunkokat), azokat odaadja egy nyelvi modellnek: a modell ezért nem a saját tudásából (vagy hallucinációiból) talál ki valamit, hanem a megkapott pontos adatok alapján fogalmazza meg a választ.

A rendszer listázza is egyébként a releváns jogszabályokat az adott kérdéshez, hogy rögtön ellenőrizni lehessen a választ. Korábbi és későbbi időpillanatra is lehet keresni és van önkormányzati, helyi jogforrási rész is, ahol városra pontosan be lehet állítani a keresést.

A visszajelzéseket egy egyedi azonosító mentén gyűjtjük, természetesen anonim módon, a rendszer használatához azonosítás nem szükséges. Azt szeretnénk elérni a folyamatos fejlesztésekkel, finomhangolásokkal, hogy a felhasználó kérdésére a legrelevánsabb választ adja — nem pedig azt, hogy az Alaptörvénytől kezdve gyűjtse az idézeteket.

Van egy szakmai keresőnk is, ami a jogászi hivatásrendekhez igazodik: részletesebb forrásgyűjtéssel és releváns bírósági határozatokkal. Ez később ki fog egészülni a teljes, anonimizált bírósági határozatok anyagaival is, együttműködésben az Országos Bírósági Hivatallal.

SZP: Hosszú távon mik a célok, tervek? Most hirtelen az jutott eszembe, hogy különféle hatósági döntéseket, vagy egyes szakterületekre betanított modelleket is kipróbálhatnátok.

KE: Igen, mindkét irány egyelőre házon belüli egyeztetések alatt van. Most inkább az oktatási részét szeretnénk kihangosítani és eljuttatni a tudást egyetemistákhoz: hiszen ott kezdődik minden, ezt kifejezetten fontosnak tartjuk. Az új fejlesztések kérdése inkább erőforrásokon múlik, például a hatósági döntésekre elképzelhető, hogy technológiaváltásra lesz szükség. Tervezünk továbbá a Kereső mellé egy chat funkciót, illetve az Integrált Jogalkotási Rendszerünk kiterjesztését is AI irányába.

DF: Ha jól értem, a rendszer fő profilja, hogy bárki számára elérhető. Hogyan kerülhető el a jogi tanácsadás csapdája?

KE: Ezt több oldalról is igyekszünk biztosítani, hiszen naiv lenne azt gondolni, hogy teljesen ki lehet iktatni a hallucinációt — hozzátéve, hogy a fejlesztőink rengeteget dolgoztak ezen is és kimagaslóan jó eredményeket sikerült elérniük. Egyrészt kormányrendeleti szinten került rögzítésre, hogy a válaszok nem minősülnek jogi tanácsadásnak, tájékoztatási célt szolgálnak. Másrészt, a felhasználási feltételekben szintén nyomatékosan utalunk rá, és biztos, ami biztos, a felhasználói felületen is látszódni fog az erre vonatkozó figyelmeztetés. Ezeken kívül persze arra is felhívjuk a felhasználó figyelmét, hogy ne osszon meg érzékeny vagy bizalmas adatokat a rendszerrel.

DF: Sok hasonló projekttel találkozni mostanság, piaci alapon is többen fejlesztenek LegalTech megoldásokat. Miben látod a Ti megoldásotok legnagyobb előnyét?

KE: Azt mondanám, hogy az egész jogszabálytár elérhető számunkra a lehető legnaprakészebb módon, ami önmagában nagy előny. Ugyanakkor a rendszer lelke a kifejlesztett szemantikus keresés, ez teszi lehetővé a széles körű lakossági használatot, illetve ennek köszönhetően sokkal gyorsabb is a válaszadás, valamint a mi keresőnk a feltett kérdésre a teljes joganyagban keresi a választ, nem csak egy kijelölt jogszabályban.

SZP: Azt lehet tudni, hogy ki vagy kik voltak az ötletgazdák? Nem voltak szkeptikusok a kollégák?

Tuzson Bence miniszter úr kezdeményezte a projektet, ő korábban ügyvédként dolgozott és mellette élénk informatikai érdeklődése is van. A MKIFK vezetésében is komoly informatikai háttérrel rendelkeznek, úgyhogy több oldalról pártolták az ötletet. Azóta az EU megfelelő intézményeivel, valamint diplomáciai kapcsolatokon keresztül, több országgal is megismertettük a fejlesztést: összehasonlítva más megoldásokkal, mondhatjuk, hogy az elsők között járunk, ami az állami hátterű projekteket illeti.

A szkepticizmusról azt gondolom, hogy kicsit feladatom is volt folyamatosan tanítani a projektet támogató jogi csapatot. Nem is ment volna e nélkül, hiszen a Minisztérium sokat segített a szakmai modul fejlesztésében, valamint a tesztelésben is.

Rá kellett jönnie mindenkinek, hogy ezzel nem csak sokat segítünk, hanem mellette mi is megyünk előre. Úgyhogy összességében ezért a támogató hozzáállásért mindenképp hálás vagyok a kollégáknak és a fejlesztői csapatnak — hiszen, ahogy mondtam korábban, ez egy igazi csapatmunka volt.

Mi pedig köszönjük a beszélgetést Karpács Eszternek! :)

Munkaerőpiac, mindennapok és oktatás

Szuper reklám:

A nobel díjas Dario - az AI miatt mind meg fogunk halni :D- Acemoglu azzal riogat, ho…

Read more