Elon Musk neve vélhetően csak azok számára ismeretlen, akik szándékosan nem foglalkoznak semmivel ami modern, vagy akik szociális helyzetükből fakadóan nem követik a híreket.…

Read more

Read more

Csatlakozz a LinkedIn csoportunkhoz itt!
BuyMeaCoffe: itt tudod támogatni a munkánkat, köszönjük!

Vezérhír

A vezérhírünk ebben a hónapban is egy magyar projekthez köthető: a Kodesage $6,6M befektetése (több mint 2 milliárd forint) a hazai sajtó mellett nemzetközi figyelmet is kapott.
A cég AI segítségével segít elérni és karbantartani olyan régi vállalati rendszereket, amelyekkel ma már nehéz dolgozni, mert évtizedekkel korábbi technológiákon futnak - például energetikai, banki vagy államigazgatási környezetben.

Elemzések szerint ez a piaci szegmens az átlagnál jóval intenzívebben növekszik, 2031-re például duplázódhat. A csapat tehát jó időben talált rá egy egyedi megoldásra, amiben biztosan közrejátszott az alapítók mély tapasztalata (erről korábban a Forbes írt). A Kodesage, akárcsak nemrégiben az Allonic, a magyar startupok potenciálját mutatja: sikerük tehát szimbolikus valamennyi hazai alapító számára.

Júniusban a Startup Hungary rendezvénysorozatában is lehetett velük találkozni: érdemes követni az eseménysorozatot, júliusban pl. az ElevenLabs látogat a First Monday-re.

Főtémák: a hónap fontos témái

A hónap nagy eseménye, a SpaceX (amely egykoron még startupként kezdte, most már kissé túlnőtte a státuszt 2,1 trillió dolláros értékkel) tőzsdére lépése miatt adja magát a világűr téma boncolgatása.

Az emberiség már egy ideje nemcsak eseti látogatója, inkább aktív felfedezője az űrbéli környezetnek. Hogy a letelepedő jelzőt mikor kapjuk meg, arról azért megoszlanak a vélemények: a Holdbázist 2032-re ígéri a NASA, a Mars elérése pedig - legalábbis a radikális optimista Elon Musk tervei nyomán - szintén a 2030-as évekre várható. Rab Árpád jövőkutató azért egy beszélgetésben hangsúlyozta, hogy néhány száz évig még nem várja a Marson való megtelepedést és előbb inkább a földi környezetünk fenntarthatóságán kellene dolgoznunk.

Vannak piaci folyamatok, amelyek ebbe az irányba mutatnak: a finn unikornis Iceye nagy felbontású földmegfigyelési radarképe az űrből kezel egy nagyon is földi problémát: a hagyományos műholdak képtelenek átlátni a felhőtakarón, a füstön vagy a sötétségen, amire katasztrófahelyzetekben nagy szükség van. Ráadásul a legújabb befektetésük után a cég meghaladta a €10B (!) értéket. A német Isar Aerospace pedig a fenntarthatóság jegyében 3D-nyomtatott alkatrészekkel gyárt környezetbarát hordozórakétákat (ők $270M kaptak nemrég).

De persze fejlődünk az űr irányába is. Az Impulse Aerospace pályakorrekciókat végző, nagy teljesítményű űrvontatókat gyárt, vagy röviden: az űrlogisztikai vállalat képes lehet megoldani, ha majd a Holdra küldenénk csomagot. Egy dél-koreai projekt, az Unastella pedig emberi űrutazásra alkalmas űrhajókat készít: kezdettől fogva a legénységgel ellátott repülések biztonsági szabványai szerint tervezve rendszereiket. Előbbi $500M, utóbbi $24M tőkéhez jutott.

Egy biztos, az emberiség nagy vágya - a repülést követően - teljesülni látszik: előbb vagy utóbb, de meg fogjuk tudni hódítani a világűrt, és ezt a technológiai fejlődés teszi lehetővé.

Másik főtémánk ihletője Pamkutya “Mi jön az AI után??” videója, ahol felemlegették a jövő kiberbiztonsági kérdéseit is. A kvantumtechnológia itt a küszöbön, viszont ezt megelőzően is vannak kihívások: a témával mélyebben foglalkozó írások azt emelik ki, hogy az incidensek feltétlen megelőzése helyett (vagy inkább mellett) az azokra való gyors reagálás, illetve a hitelesítés (emberek és gépek között) korszaka következik.

A $10M befektetéshez jutó ZeroDrift például egy valós idejű megfelelőségi tűzfalat (lényegében egy Compliance Firewall) fejleszt a nagy nyelvi modellek és AI-ügynökök által generált vállalati kommunikáció ellenőrzésére: vagyis saját maguktól akarja megvédeni a modelleket. Egy másik projekt, a Cyera felhőalapú adatbiztonsági platformja, amely AI segítségével folyamatosan monitorozza és osztályozza a vállalatok teljes adatvagyonát, kezelve a nagyvállalatok kaotikusan elszórt adatait a különféle felhőszolgáltatásokban. $12B értékelése azt mutatja, hogy megoldásuk meghatározó lesz a későbbiekben is.

A hozzáférés-kezelési rendszerek (jelszavak, kétlépcsős azonosítás) korábban kizárólag emberekre lettek tervezve. Ma viszont az “önállóan” dolgozó AI-ügynökök emberi kollégáik kölcsönzött jogosultságaival vagy akár ellenőrizetlenül léphetnek be a belső rendszerekbe. Így az olyan cégek, mint pl. a NewCore lehetnek a jövő nyertesei, ha az identitásvédelemé lesz a főszerep. Fejlesztésük egy olyan architektúra, amely lehetővé teszi a felügyelt és auditálható digitális vállalati identitást, AI-ügynököknek is: hogy az AI tevékenysége transzparensen követhetővé váljon, ha már egyszer kritikusan fontos adatokkal is dolgozik. Ők $66M forráshoz jutottak nemrég.

Radaron: különleges projektek

A Board megoldása, az érintőképernyős digitális társasjáték-konzol, amely ötvözi a hagyományos társasjátékok fizikai élményét a videójátékok interaktivitásával, most $20M befektetést eredményezett. Egy kapcsolódó cikk úgy fogalmaz, hogy “a legérdekesebb startupok ma azt szeretnék, hogy tegyük le végre a telefont”.
Az ilyen, és ehhez hasonló projektek a jövőben kaput nyithatnak oda, hogy a technológiai fejlődést a valós emberi és közösségi programok szolgálatába tudjuk állítani.

Aki már látott humanoid robotokat, enyhén furcsának tűnhet a Hello Robot kialakítása - vagy egyenesen nehéz elképzelni, hogy egy ilyen jöjjön szembe otthon. Funkciójában viszont annál fontosabb: mozgáskorlátozott emberek és idősek mindennapi önállóságát segíti ez a könnyűsúlyú (és lényegesen olcsóbb) kialakítás.

Ki találkozott már ezzel a helyzettel: az otthoni jéggép lassú, túl hangos, a jégkocka meg túl kemény… szerencsére van megoldás! A GoveeLife Smart Nugget Ice Maker Pro mindössze 6 perc alatt képes puha jeget készíteni, ráadásul hangasszisztenssel is vezérelhető!

Posta: miről olvassunk még a hónapban?

25 éves magyar alapítóval készített interjút a Forbes: az azta.ai üzleti jogi és adójogi kutatásokra specializálódott.

A legaltech óriás Legora eközben duplázni szeretné a jelenlétét az európai piacokon.

10 db CleanTech (vagyis a környezetbarát és fenntartható innovációk szektora) cég, akik 2025- ben a legtöbb pénzt vonták be. A területen élén járó uniós országok:

Védelmi technológia fejlemények: elindult a Brave France €20M alap a harctéri innovációk felkarolására (ukrán és francia együttműködésben). A Mach Industries $300M, az európai Stark pedig €500M vont be. Nagyon érik, hogy főtémaként tárgyaljuk legközelebb.

Folytatódik a szkander az óriáscégek között: most az Apple Vision Pro fejlesztője lép le az OpenAI-hoz.

11 kiemelkedő startup a YC Demo Day (avagy a legnevesebb Demo Day) eseményén, kockatőkések szemszögéből. Azért izgalmas, mert minden előkerül, ami itt nálunk is szóba került: űrtechnológia, kiberbiztonság, védelmi technológia.

Egészségügyben magyar vonatkozású fejlemény: Peták István és a világszínvonalú, AI alapú rákkezelése.

A francia unikornis Alan pedig €480M kört zárt: teljesen digitális, AI-vezérelt egészségbiztosítási és egészségmegőrzési platformot kínál vállalatoknak és magánszemélyeknek egyaránt. Ezzel több mint €5B rúg az értéke, Európa egyik legfontosabb EÜ tech cége.

A hónap nyertese: Neura Robotics

Sokat gondolkodtam, hogy lehetne objektívebbé tenni a havi győztest…nézzük hát a számokat!

A német Neura Roboitcs, mint nagypályás robotikai cég nem kevesebb, mint $1,4B (!!) kört zárt a hónapban. Olyan intelligens ipari és háztartási robotokat gyártanak, amelyek a beépített érzékelőiknek köszönhetően képesek „látni, hallani és tapintani”, így biztonságosan tudnak együttműködni az emberekkel. Abszolút úttörők a robotikában és Európa egyik nagy reménységei. A hónap nyertesei titulust ezért az óriási kör mellett a potenciáljuk miatt is megérdemlik!

Érdemes egyébként időközönként ránézni, hol tartanak ezek a cégek - vizuálisan is meghökkentő. És ez nem is a jövő, hanem már a jelen.

Az első hírnek nagyobb a hosszútávú jelentősége, mint ennek a második hírnek, hogy az Egyesült Államok kormányzata letiltotta nem…

Read more

Itt egy összehasonlítás. Mondjuk az ugrás nem kicsi, hanem nagy

Read more

Az elmúlt hírlevél óta (is) csak kapkodjuk a fejünket.…

Read more

Az Opus egyébként is rommá veri a többieket, de még hozzátartozik, hogy közben megjelent az Opus 4.8 is, amivel első tapasztalataink nem okoznak csalódást. Ami nem csoda ezt látva:

Read more

Heti kötelező olvasnivaló

Az Egyesült Államokban a Fehér Ház közzétette az AI-hoz kapcsolódó nemzetstratégiájának részletes résztervét. Az alábbi hat fő pont köré ö…

Read more

Itt tudsz csatlakozni a Techpozitív közösséghez — nemrég pedig elindult a podcast sorozatunk is!

Deák Ferenc (DF): Kezdjük akkor az elején, mit kell tudni a projektről, hogyan zajlik egy ilyen a Minisztérium falain belül? Te személyesen miért felelsz?

Karpács Eszter (KE): Minisztériumi keretekben 2023 év vége óta áll tervezés alatt egy mesterséges intelligencia alapú, jogi információs keresési szolgáltatás. Az alapprobléma amire reagálni szeretnénk, hogy a jogi szakma és az emberek hétköznapi kérdései között még mindig nagy a szakadék: ez valahol érthető, hiszen ez egy külön szakma, sajátos nyelvezettel és módszerekkel. Figyelve azonban a technológiai változásokat, ma már van lehetőség olyan rendszereket fejleszteni, ami széles körben tudja segíteni a jogi tájékozódást.

Az Igazságügyi Minisztérium a projekt konzorciumvezetője és szakmai támogatója, a fejlesztés viszont elsősorban az MKIFK (Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont) Zrt. operatív irányításával zajlik. Az együttműködés rendkívül rugalmas, valódi csapatmunka.

Személyesen én is jogot végeztem, de 8 éve foglalkozom informatikai szoftverfejlesztéssel. 5 éve dolgozom a Minisztériumban, több oldalról támogatva a Minisztérium IT fejlesztési projektjeit: például üzleti elemzőként vagy a Kereső esetében a jogi munkacsoportot vezetve.

Szilágyi Pál (SZP): Kicsit mélyebben az eszközről, mi ez pontosan és milyen technológia van mögötte?

KE: A fő funkciója bármely jogi információ egyszerű megtalálása, amihez a teljes Nemzeti Jogszabálytár a “mögöttes tudás”, ez szolgál adatforrásként. Ehhez fejlesztettünk egy szemantikus keresési módszert: logikai chunkolással fűztük össze a vektoros keresést és a ChatGPT nyelvi modelljével generáljuk a választ. Csak így érhető el az, hogy a köznyelvnek megfelelő kérdésekre is megfelelő válaszokat tudjon adni.

Szerkesztői magyarázat:

Mielőtt a gép feldolgozna egy nagy dokumentumot, szét kell vágnia kisebb darabokra (chunks). Figyelni kell arra, hogy az összetartozó információk (pl. egy bekezdés vagy egy fejezet) egyben maradjanak.

A hagyományos kereső (mint a Google régebben) kulcsszavakra vadászik. A vektoros keresés viszont a szavak jelentését számokká (vektorokká) alakítja. Például, ha beírjuk hogy “eb”, a rendszer tudni fogja, hogy ez közel áll a „kutya” szóhoz, mert a jelentés-térben egymás mellett vannak.

Miután a vektoros keresés kikereste a releváns szövegrészleteket (a chunkokat), azokat odaadja egy nyelvi modellnek: a modell ezért nem a saját tudásából (vagy hallucinációiból) talál ki valamit, hanem a megkapott pontos adatok alapján fogalmazza meg a választ.

A rendszer listázza is egyébként a releváns jogszabályokat az adott kérdéshez, hogy rögtön ellenőrizni lehessen a választ. Korábbi és későbbi időpillanatra is lehet keresni és van önkormányzati, helyi jogforrási rész is, ahol városra pontosan be lehet állítani a keresést.

A visszajelzéseket egy egyedi azonosító mentén gyűjtjük, természetesen anonim módon, a rendszer használatához azonosítás nem szükséges. Azt szeretnénk elérni a folyamatos fejlesztésekkel, finomhangolásokkal, hogy a felhasználó kérdésére a legrelevánsabb választ adja — nem pedig azt, hogy az Alaptörvénytől kezdve gyűjtse az idézeteket.

Van egy szakmai keresőnk is, ami a jogászi hivatásrendekhez igazodik: részletesebb forrásgyűjtéssel és releváns bírósági határozatokkal. Ez később ki fog egészülni a teljes, anonimizált bírósági határozatok anyagaival is, együttműködésben az Országos Bírósági Hivatallal.

SZP: Hosszú távon mik a célok, tervek? Most hirtelen az jutott eszembe, hogy különféle hatósági döntéseket, vagy egyes szakterületekre betanított modelleket is kipróbálhatnátok.

KE: Igen, mindkét irány egyelőre házon belüli egyeztetések alatt van. Most inkább az oktatási részét szeretnénk kihangosítani és eljuttatni a tudást egyetemistákhoz: hiszen ott kezdődik minden, ezt kifejezetten fontosnak tartjuk. Az új fejlesztések kérdése inkább erőforrásokon múlik, például a hatósági döntésekre elképzelhető, hogy technológiaváltásra lesz szükség. Tervezünk továbbá a Kereső mellé egy chat funkciót, illetve az Integrált Jogalkotási Rendszerünk kiterjesztését is AI irányába.

DF: Ha jól értem, a rendszer fő profilja, hogy bárki számára elérhető. Hogyan kerülhető el a jogi tanácsadás csapdája?

KE: Ezt több oldalról is igyekszünk biztosítani, hiszen naiv lenne azt gondolni, hogy teljesen ki lehet iktatni a hallucinációt — hozzátéve, hogy a fejlesztőink rengeteget dolgoztak ezen is és kimagaslóan jó eredményeket sikerült elérniük. Egyrészt kormányrendeleti szinten került rögzítésre, hogy a válaszok nem minősülnek jogi tanácsadásnak, tájékoztatási célt szolgálnak. Másrészt, a felhasználási feltételekben szintén nyomatékosan utalunk rá, és biztos, ami biztos, a felhasználói felületen is látszódni fog az erre vonatkozó figyelmeztetés. Ezeken kívül persze arra is felhívjuk a felhasználó figyelmét, hogy ne osszon meg érzékeny vagy bizalmas adatokat a rendszerrel.

DF: Sok hasonló projekttel találkozni mostanság, piaci alapon is többen fejlesztenek LegalTech megoldásokat. Miben látod a Ti megoldásotok legnagyobb előnyét?

KE: Azt mondanám, hogy az egész jogszabálytár elérhető számunkra a lehető legnaprakészebb módon, ami önmagában nagy előny. Ugyanakkor a rendszer lelke a kifejlesztett szemantikus keresés, ez teszi lehetővé a széles körű lakossági használatot, illetve ennek köszönhetően sokkal gyorsabb is a válaszadás, valamint a mi keresőnk a feltett kérdésre a teljes joganyagban keresi a választ, nem csak egy kijelölt jogszabályban.

SZP: Azt lehet tudni, hogy ki vagy kik voltak az ötletgazdák? Nem voltak szkeptikusok a kollégák?

Tuzson Bence miniszter úr kezdeményezte a projektet, ő korábban ügyvédként dolgozott és mellette élénk informatikai érdeklődése is van. A MKIFK vezetésében is komoly informatikai háttérrel rendelkeznek, úgyhogy több oldalról pártolták az ötletet. Azóta az EU megfelelő intézményeivel, valamint diplomáciai kapcsolatokon keresztül, több országgal is megismertettük a fejlesztést: összehasonlítva más megoldásokkal, mondhatjuk, hogy az elsők között járunk, ami az állami hátterű projekteket illeti.

A szkepticizmusról azt gondolom, hogy kicsit feladatom is volt folyamatosan tanítani a projektet támogató jogi csapatot. Nem is ment volna e nélkül, hiszen a Minisztérium sokat segített a szakmai modul fejlesztésében, valamint a tesztelésben is.

Rá kellett jönnie mindenkinek, hogy ezzel nem csak sokat segítünk, hanem mellette mi is megyünk előre. Úgyhogy összességében ezért a támogató hozzáállásért mindenképp hálás vagyok a kollégáknak és a fejlesztői csapatnak — hiszen, ahogy mondtam korábban, ez egy igazi csapatmunka volt.

Mi pedig köszönjük a beszélgetést Karpács Eszternek! :)

Munkaerőpiac, mindennapok és oktatás

Szuper reklám:

A nobel díjas Dario - az AI miatt mind meg fogunk halni :D- Acemoglu azzal riogat, ho…

Read more

Linkedin: let’s connect!
BuyMeaCoffe: itt tudod támogatni a munkánkat, köszönjük!

Vezérhír

A hónap legnagyobb híre kétségkívül az Allonic volt, minden idők legnagyobb magyar pre-seed körével (kb. 2,4 milliárd forint). A humanoid robotok gyártását egy egyedi, az emberi szövetekből átvett megközelítéssel gyorsítják fel: “(…) képes egyetlen gyártási folyamattal egy több száz finom szálból álló, funkcionális, tartós és megfelelően rugalmas szerkezetet szőni a merev, csontszerű elemek köré.”
De talán ami a legfontosabb: az Allonic üzenete, hogy egy magyar egyetemről (Pázmány ITK) indult projekt is tud világszínvonalú innovációt létrehozni - ezt az is bizonyítja, hogy a befektetéshez az OpenAI és a Hugging Face angyalbefektetői is csatlakoztak.

Ráadásul a legutóbbi podcast adásunkban mi is beszéltünk a szoftverről hardverre váltásról, mint a jövő új irányáról - csakúgy, mint Elon Musk:

Kibeszélő: a hónap fontos témái

Egy másik nagy hír volt februárban az ElevenLabs 11 milliárd dolláros értékelése egy 500 millió dolláros befektetés után. Talán többeknek ismerős a projekt (hangalapú AI, élethű beszédszintézis, hangklónozás stb.), de hol tart a voice AI kapcsán a világ?

A legújabb fejlesztések után az AI eszközök képesek érzelmi kontextust is érteni, non-verbális jeleket (akcentusok, levegővételek) használni és természetes sebességgel beszélni: vagyis létre tudunk hozni olyan kvázi-munkatársakat, akik a CRM-rendszerbe integrálva telefonon adnak el, foglalnak időpontot vagy kezelnek komplex reklamációkat.

Ezek az eszközök tehát már nem pusztán hatékonyak, de még a felhasználói élményt is javítják - például azzal, hogy sosem vesztik el a türelmüket.

A jövő szempontjából pedig több irányból is ígéretes: például a nyelvi korlátok lebomlása, vagy a látássérültek számára a világ kihangosítása alapvető emberi kényelmi faktorrá válhat. Viszont biztonsági aggályok is felszínre kerülnek: ahogy a deepfake fejlődik, annak igazolása, hogy élő ember beszél-e külön iparággá növi ki magát. Az ElevenLabs például már biztosítási termékeket is kínál az AI ágenseire.

A magyar ABZ Innovation 7 millió eurós befektetést szerzett, nem harci célú drónok gyártására. Úgy tűnik, hogy a piacon véget ért az általános célú drónok egyeduralma és az emberek már nem csak repülő kamerákat keresnek, hanem specifikus problémamegoldó eszközöket.

Ezen a területen a startupok egyre inkább a szolgáltatást adják el, nem magát a hardvert. Például a mezőgazdaságban nem a drónt veszik meg, hanem a permetezési szolgáltatást vagy a hozamtérképet, előfizetéses rendszerben.

Az újhullámos eszközök 4-8 órát is képesek a levegőben maradni, és (maradva a mezőgazdaságnál) drasztikusan csökkentik a feladatok a víz- és vegyszerigényét. Ez mára már kőkemény üzleti oldalról (no meg EU-s támogatásokban, a zöld átállás miatt) mérhető előny.

A drónok civil használatának másik nagy előnye, hogy a veszélyes munkák (magaslati tisztítás, mérgező anyagok kijuttatása) kikerülnek az emberi kézből.

Beszámoltunk korábban arról, hogy az OpenClaw robbanásszerű népszerűségnek örvend. Nem sokkal később jött a hír, hogy a projekt megálmodója, Peter Steinerberg már az OpenAI-nál folytatja.

Ezzel összefüggésben egy érdekes jelenség, az acqui-hire bontakozott ki az utóbbi időben. Steinerberg autonóm AI ágense szépen futott, az OpenAI pedig nem a céget vette meg, hanem magát a kulcsfigurát: hiszen a tehetség az AI korszakban komoly valuta.

Ennek a formája, hogy a tech óriások (különösen a Meta, vagy nemrég a Microsoft és Inflection AI esete) kifizetik a startup befektetőit licencdíjjal, az embereket pedig átveszik, sokszor csillagászati fizetéseket kínálva. Így elkerülik az antitröszt vizsgálatokat, mert technikailag nem egyesültek a cégek.

Persze a versenyhatóságoknak is vannak eszközeik: például az eszközvásárlás („asset acquisition”) kiterjesztett értelmezése, hogy a licencek is bejelentéskötelessé váljanak (a brit CMA vagy az amerikai FTC gyakorlatából). Az EU-ban a killer acquisitions témakörből ismert ex-post (utólagos) vizsgálat jött szóba, ám ez korábban több problémát nyitott ki, mint amennyit megoldott.

Radaron: EdTech és a közlekedés forradalma

Nézzünk egy oktatási technológiás projektet, Magyarországról és a Cápák között műsorból: a Jójegy egy interaktív digitális platformmal segíti a középiskolásokat az érettségire való felkészülésben. A mesterséges intelligenciával támogatott, érettségi-szimulációs rendszer személyre szabott tanulási útvonalakat és animált videós tananyagokat kínál, az aktuális vizsgakövetelményekre szabva. A műsorból egyébként több befektető is látott bennük fantáziát.

A globális áruszállítás az egyik legnagyobb CO2-kibocsátó, miközben a szektor krónikus sofőrhiánnyal és alacsony hatékonyságú útvonaltervezéssel küzd. A svéd Einride vezető nélküli, elektromos kamionokat, és az ezeket irányító operációs rendszert fejleszti - most jutottak 113 millió dolláros forráshoz. Mikor jön el vajon az az idő, hogy csak ilyenek mennek az utakon?

Talán mind láttunk már pilóta-kabint repülőkön: megszámlálhatatlan gomb, kapcsoló és műszerek. A 300 millió dollárt bezsebelő Skyryse egy univerzális repülésirányító rendszert fejleszt: bármilyen repülőgépre telepíthető, és a bonyolult műszerfalat, valamint a botkormányokat egyetlen, intuitív smart stick-re és érintőképernyőre cseréli. Automatizálják a stabilizálást és a kritikus manővereket, így a repülés szinte olyan egyszerűvé válik, mint az autóvezetés - azért mi így sem látjuk magunkat a repcsik volánja mögött.

Posta: miről érdemes még olvasni?

Akit érdekel az egészségügy és AI témája, ez a cikk az AI alapú gyógyszerfejlesztéssel foglalkozik: a Pitchbook elemzésére alapozva egyelőre szkeptikus következtetéseket levonva - legalábbis a kockázati tőke szempontjából.

Egyik kedvenc témánk a szabályozói oldalról: EU INC és a 28. rezsim. Már az Európai Bizottság is azt mondja, hogy érkezik!

Terjeszkedik a Canva: a hónapban két startupot is felvásároltak, animáció és marketing területéről.

Beszéltünk róla korábban, hogy fel fog értékelődni az egyetemek szerepe a jövőgazdaságban. A startup ökoszisztéma oldaláról ezt az állítást most két projekt is alátámasztja: a hallgatókat felkaroló (egyébként két stanfordi hallgatótól indult) Breakthrough Ventures, és a tudományos eredményekre fókuszáló svájci Constructor Capital.

Cikk az Elon Musk nevéhez köthető két cég, az xAi és SpaceX összefonódásáról.

A hónap nyertese: LegalTech

Nem statisztikai alapon, hanem kicsit személyes benyomás alapján esett a választásunk a LegalTech-re: érezhető volt az utóbbi időben a terület felpezsdülése.

Ez a pezsgés vélhetően az Claude legal plugin-nak köszönhető, ami mostmár közvetlenül szerződés- és dokumentumkezelési funkciókat is kínál: a bejelentés hatására nagyot is zuhantak a jogi tech részvények. Szerintünk a Anthropic bekapcsolódása jót fog tenni a LegalTech versenynek - néhány nagy szereplő (pl. Legora) már meg is szólaltak ennek kapcsán. Itt olvashattok egy jó összefoglalót a Claude új képességeiről.

Egy másik hír a Noxtua német startupról: Európa első, független jogi AI-asszisztensét hozták létre. Saját jogi szakirodalmon tanított nyelvi modellt használnak, amely külön felhőben fut, így garantálva az adatbiztonságot - de még kifejezetten német területre szabva. Ebben lehet a kontinens jövője, ha nem lépünk a dereguláció útjára.

Ha pedig 2026 várható trendjeire vagytok kíváncsiak, itt egy kétrészes sorozat az arsbonin!

Mivel hosszú ideje az X a legnépszerűbb hír alkalmazás mint az AppStoreban, mind a Google Playstoreban Magyarországon, nem bánjuk, ha ot…

Read more

Hamarosan érkezik az új különszám sorozatunk, csak az előfizetőknek. Havonta két alkalommal elmerülünk egy-egy témában, mélyen. A különs…

Read more

Hamarosan érkezik az új különszám sorozatunk, csak az előfizetőknek. Havonta két alkalommal elmerülünk egy-egy témában, mélyen. A különs…

Read more

(Előre szólunk, a linkek nagy része X bejegyzésekre mutat, mivel más közösségi médiumok általában 2-5 nappal minimum le vannak maradva…

Read more

Erről jut eszünkbe, a LinkedIn-en a csoportunkban további érdekességek is gyakran fellelhetőek, amelyek a hírlevélb blogunkba nem férnek el.

Heti kötelező olvasniva…

Read more

Erről jut eszünkbe, a LinkedIn-en a csoportunkban további érdekességek is gyakran fellelhetőek, amelyek a hírlevélb blogunkba nem férnek el.

A hét idézete Elon Musk…

Read more

A hét híre(i): Claude

Megjelent a Claude Cowork. Egyelőre a szuper drága előfizetéses verzióban és MacOS-en, de már most ódákat zengenek róla. Időközben elérhetővé v…

Read more

Linkedin: let’s connect!
BuyMeaCoffe (katt ide)… itt tudod támogatni a munkánkat, köszönjük!

Nyitás: Robotunikornis

Elég epikusra sikerült a Gemininek :D

Egy újszerű formátumot próbálunk ki: a vezérhír (vagyis az adott időszak legfontosabb híre) után három tematikus részre szedjük a híreket. A “Kibeszélő” címben személyesebb jelleggel, kommentárok formájában nézünk meg néhány aktuális témát. A “Radar” talán kevésbé ismert, de izgalmas és fontos projektekre fókuszál. A “Postás” pedig ajánlásokkal, rövid hírekkel jelentkezik - és a végén kihirdetjük a hónap sztártémáját is!

Vezérhír

Az utóbbi időszak legnagyobb eseménye egyértelműen a CES volt. A Consumer Electronics Show a világ legnagyobb és mára talán a legbefolyásosabb technológiai kiállítása Las Vegasban: általában itt dől el, melyik téma uralja az adott évet. Az idei év győztes szava a Physical AI (vagyis az AI fizikai valóságba ültetése) lett: Jensen Huang (Nvidia CEO) egyenesen a robotok koráról beszélt és arról, hogy

Kibeszélő: néhány fontos téma a közelmúltból

Maradva a CES-nél: a robotika mellett két másik fogalom is tarolt. A longevity és a meglepetés téma, a női egészségügyi technológia (másnéven: FemTech). Előbbi kapcsán azt lehet látni, hogy az MedTech terület kezd elmozdulni (vagy inkább bővülni) a betegségek kezeléséből az öregedés lassítására vagy a prevencióra. Egyik példa az okosgyűrűk, amik képesek vérnyomást mérni (pl. Oura) vagy olyan AI-alapú tükrök, amik a bőrünk állapota alapján javasolnak vitamint.
A FemTech lényege pedig, hogy a női egészség egy-egy krónikusan elhanyagolt, "rendszerszintű" problémáját oldják meg. Két példa: az Allara Health egy virtuális klinika, ami a hormonális betegségekre fókuszál, a Levy Health pedig a meddőséggel kapcsolatban kínál diagnosztikai megoldást. A terület népszerűsége jó példa arra, milyen fontos területekre képes reagálni a technológiai fejlődés.

Egy közös európai tőzsdére lenne szükség? A kapcsolódó cikk statisztikai megközelítésben elemzi a kérdést a mai európai viszonyokra nézve. Szerintünk: tényleg szükség lenne rá, mert az egységesítés segítene Európa sok sebből vérző gazdaságán. Persze ez csak egy probléma a sok közül, és a gond valójában az, hogy minden reformjavaslat túl lassan jut el a koncepcióból a valóságig. Először tehát a megoldások előtti akadályok lebontása, majd azután a megoldás kialakítása - vélhetően ez az út működik.

És még egy szívünknek kedves téma: a University2Venture (U2V) €60M vont be azért, hogy az egyetemi kutatásokat piacképes megoldásokká formálja. Egyébként az utóbbi időben egy dán alap is nyílt ugyanerre. Nem lehet ugyanis elmenni amellett, hogy a technológiai áttörésekhez (különösen a DeepTech területén) elengedhetetlenek az az infrastruktúra, amit egy egyetemi kutatólabor nyújt. Egyik írás kiemeli, hogy az egyetemekből kinövő startupok ma közel $400B (!) értéket képviselnek Európában, és kockázati tőke is egyre jobban keresi őket.

Radaron: egyedi projektek, amikről talán nem is hallottál

A Robeauté egészségügyi technológiában tevékenykedik: a párizsi székhelyű startup agyműtétekhez használható mikrorobotokat fejleszt. A legutóbbi podcast adásunkban is beszéltünk róla.

Te hol töltöd a telefonodat? Csaknem az ágy mellett? Egyes kutatások szerint ez nemcsak az elektromágneses sugárzás miatt káros, de rontja az alvás minőségét is. Az Elvy erre kínál megoldást: egy alvásbarát telefontöltőt fejlesztenek, ami fizikailag blokkolja a sugárzást és a zavaró fényeket töltés közben anélkül, hogy leárnyékolná a hívásokat vagy az ébresztőt.

Mi a baj a műholdakkal? Nem látnak át a felhőkön, a füstön, és éjszaka sem tudnak képeket készíteni, így katasztrófahelyzetekben korlátozott a használhatóságuk. Erre talált megoldást az Iceye: miniatürizált technológiája napszaktól és időjárástól függetlenül, milliméteres pontosságú képeket képes készíteni gyakorlatilag bárhol a Földről. A világon a lagnagyobb mikroszatellit-flottával rendelkeznek, ráadásul európai projektként, Finnországból!

A cikk szerint a pályázatok terén probléma, hogy nehezen követhetők az események, ezért maradnak le róluk a vállalkozások. A magyar kötődésű Tender Match “összeköti a vállalkozásokat a számukra releváns hazai és uniós forrásokkal, valamint a megfelelő pályázatíró szakértőkkel.”
Egy másik magyar projekt pedig az nDru, akik €340 000 kört zártak: autósoknak fejlesztenek AI alapú applikációt, ahol egyszerűen lehet kezelni a szerviz, gumicsere, autómosó alkalmakat, vagy éppen autópálya matricát és parkolójegyet vásárlásokat.

Egy izgamas legaltech projektek kapcsán pedig ajánljuk a Lexa csapatával készült interjúnkat itt!

A postás: miről érdemes még olvasni?

A Project Europe elindítja a HackEurope hackhatont. Ez egy igazi amerikai stílusú, inkubátor jellegű kezdeményezés: célja, hogy a tengeren túli „build fast, break things” kultúrát importálja ide, érdemes követni a munkásságukat.

Mi a sikeres alapítók titka? A cikk szerint az, hogy kirúgják őket a suliból :D

„A tanulmányok megszakítása önmagában is egyfajta referenciának számít, amely mély meggyőződést (…) tükröz egy másfajta építkezés iránt. Úgy gondolom, hogy a kockázati tőke ökoszisztémában ez igazából egy pozitívum.

Bejelentkezés után itt érhető el a tech.eu 2025 decemberre, illetve az egész 2025 évre vonatkozó nagyszabású elemzése a tech szektorról.

Mark Zuckerberg perli Mark Zuckerberget? Elon Musknak AI barátnője lett? Gemini vs Claude pokémonban? Avagy a legőrültebb dolgok 2025-ben.

API-alapú banki szolgáltatások és autonóm pénzügyi rendszerek. A cikk szerint ezek lesznek 2026 FinTech trendjei, illetve:

“Az iparág előtt egy nagyobb kihívás áll: hogyan lehet sikeresen fejleszteni az embereket, megadni nekik az AI használatához szükséges készségeket, és ezzel csökkenteni a félelmeket. A szakadék ma már ugyanolyan kulturális kérdés, mint technológiai.”

Egy igazán friss hír: megvan Európa első unikornisa 2026-ban, a DefenceTech területéről: a Harmattan AI , teljes védelmi eszközhálózatot fejlesztve modern technológiák segítségével.

“A Harmattan megrendelői körébe tartozik a francia és a brit védelmi minisztérium is, akiknek a startup több ezer harci drónt szállít.”

A hónap sztárja: robotika

Nem nagy meglepetés, végig áradoztunk róla :)
Jelenleg az egyik legnépszerűbb cég a területen a Skild AI, ami nemrég elérte a $14B értékelést is (a híres Sequoia Capital áll mögötte). A cég olyan általános célú "agyat" épít a robotok számára, hogy azok bármilyen környezetben képesek legyenek tanulni és cselekedni. Itt egy videó arról, ahol éppen konyhai trükköket tanul. Ha pedig mélyebben érdekel a robotok fejlődése, kövesd testvéroldalunkat: RoboHorizon.

Vajon mikor jön el az az idő, hogy ez általános lesz a háztartásokban?

Read more