A mai részben: vezérhírként magyar ökoszisztéma körkép, a legfontosabb hírekből. Aztán főtémánk a védelmi technológia aktualitása, illetve egy parlamenti jelenetből levezetett technológia. Végül pillanatképek LegalTech cégekről, majd ismét radarozunk egzotikus projekteket. És tartunk egy tippversenyt is!
Kövess minket LinkedInen is, és ha hasznosnak találod a munkánkat, egy kávé árával is támogathatsz bennünket: BuyMeACoffee. Köszönjük!
Unikornis: olyan startup, amelynek piaci értéke eléri az 1 milliárd dollárt.
Vezérhírek: a magyar ökoszisztéma hírei
A hazai gyökerű unikornis
A biztosítás nem feltétlenül a startupvilág legmenőbb műfaja. Pont ezért igazán izgalmas, amikor valaki két év alatt unikornist épít belőle.
A 2024-ben alapított, budapesti központú, szerb–magyar hátterű Ominimo 20,1 millió eurós Series B kört zárt nemrég: a tranzakció 1,6 milliárd dollárra értékelte a vállalatot. Az Ominimo ezzel saját meghatározása szerint Közép- és Kelet-Európa első biztosítási unikornisa lett. A cég gépjármű-biztosításokat fejleszt és értékesít, a hagyományosnál jóval részletesebb adatelemzéssel próbálva azonosítani azokat az ügyfeleket, akik a valós kockázatukhoz képest túl sokat fizetnek.
Ritkán írhatjuk le, hogy egy magyarországi indulású tech vállalat két év alatt eljutott az unikornis-státuszig. Ráadásul mindezt egy ilyen specifikus területen, a gépjármű-biztosítások újragondolásával.
A BOOKR Kids 6,1 millió eurós Series A tranzakciót zárt
A BOOKR következő termékgenerációja AI-val támogatott szintfelmérést, személyre szabott tanulási útvonalakat, tanári segédanyagokat és részletesebb visszajelzést kínál. A vállalat tudatosan azt ígéri, hogy segítenek a gyerekeknek fejleszteni a szövegértést, a kíváncsiságot és az önálló ítéletalkotást - nem pedig helyettük gondolkodnak.
Ez a különbségtétel (persze nemcsak szóban, hanem megvalósításban) a következő években valószínűleg az egész EdTech legfontosabb szempontja lesz.
Közel 40 millió euró tizenkét finanszírozásban
Az Oszkó Péter vezette O3 Partners, valamint a hozzá kapcsolódó 3TS Capital Partners, Catalyst Romania és OXO Labs 2026 első felében összesen tizenkét új finanszírozásban vett részt. A bejelentett tranzakciók összértéke közel 40 millió euró volt, bár ebben más befektetőkkel közös körök és másodlagos tranzakciók is szerepelnek.
A portfólióban digitális azonosítással, műholdkövetéssel, kiberbiztonsággal, szemmozgás-elemzéssel, hangoskönyvekkel és rugalmas foglalkoztatással foglalkozó cégek is megjelentek. A számnál talán érdekesebb, hogy a platform a korai fázistól a növekedési szakaszig, több közép-kelet-európai piacon van jelen.
FilmTech inkubátor Budapestről
A Winno elindította nyolchetes, online FilmTech- és MediaTech-inkubációs programját, a Popcorn/Inc-et. A programban közép-kelet-európai filmesek, fejlesztők, dizájnerek és leendő alapítók alakíthatnak ötletekből validált koncepciókat és prototípusokat. A Demo Day ráadásul filmfesztiválként működik majd: a csapatok egy rövidfilmmel mutatják be a terméküket.
Főtémáink
Hogyan jelenik meg a technológiai innováció a hadviselésben és miért érdemes nekünk ezzel foglalkoznunk? Másik témánkhoz pedig meglepő ihlet: okosszemüveg az Országházban.
A védelmi technológia nem átlagos startup-piac
A DefenseTech korábban különös réspiacnak számított a kockázati tőkében. A befektetők egy része etikai megfontolásból kerülte, mások a hosszú közbeszerzési ciklusoktól és az egyetlen meghatározó ügyféltől, az államtól tartottak.
2026-ra viszont alaposan megváltozott a helyzet. A PitchBook szerint az év első negyedévében világszerte 19,8 milliárd dollár kockázati tőke áramlott védelmi technológiai cégekbe, 262 tranzakción keresztül. Ez új negyedéves rekord, 28,6% növekedés az előző negyedévhez képest.
A német Helsing például júliusban 1,8 milliárd dollárt vont be 18 milliárd dolláros értékelés mellett. Az európai cég azzal tűnt ki, hogy AI-modelljei közvetlenül a katonai járművek és drónok chipjein futnak, ezért műholdas kapcsolat nélkül is működőképesek maradhatnak. Az amerikai hiperszonikus rakétákat hipergyorsasággal fejlesztő Castelion augusztusban 1 milliárd dolláros Series C kört jelentett be, 13 milliárd dolláros értékeléssel. Az automatizált hadiipari gyárakat építő Hadrian pedig 1,37 milliárd dollárt kapott, közel 7,9 milliárd dolláros értékelés mellett. Brutál számok.
Közben Európában – mint oly sok más területen – előkerül a szabályozás. Az AI Act hatálya alól ki vannak zárva a kizárólag katonai, védelmi vagy nemzetbiztonsági célra fejlesztett és használt rendszerek. A kettős felhasználású megoldások civil vagy rendészeti alkalmazására ugyanakkor már vonatkozhat a rendelet. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a technológiai alap egészen eltérő szabályozási környezetbe kerülhet attól függően, hol és mire használják.
De miért érdemes ezt figyelemmel követni? Történelmi tapasztalatokból, ami pl. az internettel történt: könnyen lehet, hogy a mesterséges intelligencia új használati normái a civil piac helyett ezen a területen alakulnak ki először. A gyorsaság és a katonai hatékonyság iránti igény olyan autonóm vagy félautonóm megoldásokat hívhat életre, amelyekről a civil társadalom még alig folytatott érdemi vitát.
A védelmi innováció viszont nemcsak pusztítóbb eszközöket jelenthet. A pontosabb felderítés, az autonóm mentési és logisztikai rendszerek, illetve a veszélyes feladatok robotokra bízása éppen azt teheti lehetővé, hogy kevesebb ember kerüljön közvetlen veszélybe. A valódi előrelépés inkább az lehet, hogy több információval, gyorsabban és kevesebb elkerülhető veszteséggel tudjunk reagálni. Ha már a technológiai verseny elkerülhetetlen, ne csak a rendszerek legyenek okosabbak, hanem a használjuk is őket okosabban.
Mikor fog mindenki ilyet hordani?
Júliusban Magyarországon váratlan reklámot kaptak az okosszemüvegek: Pócs János képviselő egy kamerával felszerelt Ray-Ban Meta szemüvegben jelent meg az Országgyűlésben. A parlamenti jelenetnél számunkra érdekesebb, hogy maga a technológia éppen most kezd tömegtermékké válni.
Az IDC szerint a kijelző nélküli okosszemüvegekből 2,25 millió darabot szállítottak 2026 első negyedévében, ami 167 százalékos növekedés egy év alatt. Összehasonlításként: 2024 teljes egészében körülbelül 2,7 millió ilyen eszköz fogyott.
A Meta piaci részesedése az idei első negyedévben 69,2% volt, messze megelőzve minden versenytársat. Sikerük záloga látszólag egyszerű: olyan szemüvegeket készítettek, amelyek nem érződnek csúcstechnológiás eszközöknek. A Ray-Ban keret ismerős, nincs előtte óriási kijelző, vagyis az embernek nem kell úgy kinéznie, mintha egy kisebb műholdat csatolt volna az arcára.
A versenytársak azonban jönnek. Az Even Realities júliusban 150 millió dolláros befektetési kört zárt, és egymilliárd dolláros értékeléssel csatlakozott az unikornisokhoz. Itt egy videó a lenti képről, működés közben.
Közben egyre látványosabb a technológia társadalmi ára is. New York állami és helyi bíróságain júliustól megtiltották a hang- vagy képfelvételre alkalmas okosszemüvegek használatát, mert a hagyományos telefonoknál jóval nehezebb észrevenni, ha valaki rögzít. A Meta pedig frissítéssel zárt be egy olyan kiskaput, amely korábban lehetővé tette, hogy a felvételt jelző LED működés közbeni letakarása után is folytatódjon a videózás.
A piac nyertese ezért talán nem az lesz, aki a legtöbb funkciót építi a keretbe, inkább aki képes kialakítani a használat társadalmi szabályait is. Vannak már kifejezetten előremutató megoldások: például a Legato, akik 2026 augusztusában léptek színre és 12 millió dolláros tőkebevonással mutatták be első terméküket, a Legato Frames nevű intelligens szemüveget. Fő újdonságuk, hogy hallásjavító technológiát használnak, ami teljes egészében a szemüveg száraiba van rejtve. Az ilyen és ehhez hasonló megoldások lökhetik meg igazán az okosszemüvegek szekerét.
LegalTech körkép
Hogyan tartja a lépést a jogi világ a turbulens innovációkkal? Lássuk!
A Legora ötödik felvásárlása
A Legora megvásárolta a londoni Wexlert, amely nagy, strukturálatlan dokumentumhalmazokból épít ellenőrizhető tényállásokat és idővonalakat peres vagy választottbírósági ügyekhez. A Wexler technológiája egy ügyön belül akár egymillió dokumentum feldolgozására készült. Ez már a Legora ötödik felvásárlása 2026-ban.
Egy korábbi részben említettük, hogy a Claude-hoz és más erős általános modellekhez való szélesebb hozzáférés automatikusan növeli majd a versenyt a LegalTech-piacon is. A modellrétegben ez részben igaz is lett, viszont: a jogi platformoknál a versenyelőny egyre kevésbé maga a modell és egyre inkább az ügyfélkapcsolat, a saját adat, az integráció, a jogosultságkezelés és a munkafolyamat. Ezeket pedig egy akkora szereplőnek, mint a Legora, könnyebb felvásárlásokkal elérni, mint újrakezdeni és fejleszteni - szinte pontosan ezzel a mondattal indult a killer acquisitions-ről szóló írásom :)
Érkezik a Google jogi AI-platformja!
A Google augusztus 25-én bemutatta a Gemini Enterprise for Legal előzetes változatát. A rendszer szerződés-ellenőrzéshez, jogi kutatáshoz, szabályozási változások követéséhez és adatvédelmi kérelmek teljesítéséhez kínál előre kialakított AI-képességeket. A csatlakoztatható partnerek között peidg ott a Harvey, a Legora, az iManage, a NetDocuments, a Relativity és a Thomson Reuters is szerepel.
Ez jól mutatja, merre tart a piac. A Google inkább abba a rétegbe szeretne tartozni, amely összeköti és felügyeli a jogi alkalmazásokat. Igazi technológiai óriásként nem meglepő stratégia.
A Harvey már emlékezni is szeretne az ügyre
Az új Harvey II ügynökei ezentúl nem indulnak nulláról minden utasításnál. Az adott ügyhöz tartozó dokumentumokkal, résztvevőkkel, jogosultságokkal, korábbi döntésekkel és etikai falakkal együtt nyílnak meg, miközben a rendszer a jogász által preferált szerkezetet és stílust is megjegyezheti.
A chatbotból így lassan ügykezelési operációs rendszer lesz. Ez kényelmesebb, de nagyobb tétet is jelent: minél több kontextust kap a rendszer, annál fontosabb, hogy hibátlanul működjenek a hozzáférési korlátok.
Crosby: AI-ra épített ügyvédi iroda
A Crosby maga az újhullámos jogi szolgáltatás: az ügyvédeket kombinálja AI-ügynökökkel, dokumentumonkénti fix díjazással, a vállalati szerződések gyors ellenőrzésére koncentráva. És eközben bejegyzett ügyvédi irodaként működik…
Egyelőre nem kell aggódni: a Crosby RedlineBench eredményei szerint a vezető modellek továbbra is gyengébbek a stratégiailag fontos szerződéses kérdések kiválasztásában, túl könnyen fogadják el a másik fél módosításait, és nem érik el a tapasztalt ügyvédek tárgyalási szintjét. Vajon eljutnak valaha odáig?
És egy újabb LegalTech-unikornis: Norm AI
A Norm AI 120 millió dolláros Series C kört jelentett be 1,2 milliárd dolláros értékelés mellett. A vállalat AI-ügynököket épít szabályozott és jogi munkafolyamatokhoz, miközben kapcsolt ügyvédi irodája, a Norm Law már AI-natív jogi szolgáltatást is kínál, óradíj helyett részben eredményalapú árazással.
A LegalTech-verseny lassan arról kezd szólni, hogy a technológiai vállalat maga válik-e ügyvédi irodává.
Radaron: különleges projektek
Harc a szepszis ellen, új logisztikai eszközök az égben – és mire tanítják ma már a robotokat?
A 14 éves CEO és a zsebpénzpiac
A brit KidsHustle 13–17 éves fiatalokat köt össze helyi, fizetett alkalmi munkákkal: kutyasétáltatással, korrepetálással, kertészkedéssel vagy éppen technikai segítségnyújtással. A munkákat ellenőrzött felnőttek teszik közzé, minden jelentkezéshez szülői jóváhagyás szükséges, a fizetést pedig a platform a munka befejezéséig letétben tartja.
A startup alapítója és vezetője, Sasha Bagrov tizennégy éves. Kilencévesen kezdett programozni, és három évig dolgozott a terméken, mielőtt 2026 áprilisában elindította.
Idegrendszer mint szolgáltatás
A wefox alapítójaként ismert Julian Teicke új projektje, az Attuned a stressz, a feszültség és az álmatlanság tüneteire reagál: az okostelefon visszajelzéseit és vezetett hanganyagait egy „jóval analógabb” elemmel, a vonal végén jelen lévő emberrel kapcsolja össze. A szolgáltatás az alkalmazásos relaxáció és az emberi jelenlét közötti területet célozza; nyilvános bétája 2026 szeptemberére várható.
Drónok a kamionok nyomában
Az indiai Airbound 37 millió dolláros Series A befektetést vont be autonóm teherszállító repülőeszközeinek gyártásához. A startup célja, hogy a kisebb csomagok légi szállítása költségben versenyezhessen a közúti fuvarozással, mielőbb tömegesen megjelenve a levegőben.
Időt vásárolni a szepszis ellen
Az osztrák Efferon olyan vértisztító eszközöket fejleszt, amelyek a beteg vérkeringéséből bakteriális endotoxinokat és túlzott mennyiségű gyulladásos molekulákat próbálnak eltávolítani.
A technológia kiegészítő eszközként próbálja stabilizálni a beteget, miközben az orvosok a fertőzés kiváltó okát tudják kezelni. Az Efferon LPS felnőtteknek szánt változata 2024-ben, a kisebb vérmennyiségre tervezett Efferon NEO gyermekváltozat pedig 2026-ban kapott CE-MDR-jelölést. (= azt jelenti, hogy egy orvostechnikai eszköz megfelel az Európai Unió szigorú, MDR szabályozásának).
A cég vezetője úgy fogalmazott, hogy valójában időt próbálnak értékesíteni. A szepszisnél pedig ennél értékesebb termék kevés van.
A humanoid, aki driftelni tanul
A frissen indult kínai Symbiosis Robotics egy olyan videóval lépett ki a nyilvánosság elé, amelyen egy Unitree G1 humanoid robot önállóan beül egy gokartba, kezét a kormányra, lábát a pedálokra helyezi, majd körbemegy – és még driftel is – a pályán.
A cég állítása szerint a bemutató mögött álló Direct Perception Control modell közvetlenül kapcsolja össze a kamerákból, a robot testhelyzetéből és más érzékelőkből érkező adatokat a végtagok mozgatásával. A tanításhoz több mint 15 ezer órányi emberi és robotikus mozgásadatot használtak. Minden, ami robotika: RoboHorizon.
Tippverseny!
Úgy tűnik a jövő valahol egy biztosítási algoritmus, máshol egy AI alapú ügyvédi iroda, megint máshol egy driftelő humanoid formájában érkezik.
Hogy egyikről se maradj le: